Akik használnak internetet, már jószerével elképzelni sem tudják napjaikat e remek vívmány nélkül. Már az is sokszor megrökönyödést kelt, ha valakinek nincs e-mail címe. Úgy tűnik e téren erősen közeledünk Európához.

   A legtöbb embernek az Európai Unióban (EU) napi rutinná vált az internethasználat. Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint a 28 tagállamú EU-ban a lakosok 62 százaléka naponta, vagy majdnem mindegyik nap használja az internetet.

   További 10 százaléknyi uniós polgár legalább hetente egyszer tesz így. Ennek a csoportnak teljesen ellentéte az a 21 százalék, akik úgy nyilatkoztak, hogy még soha életükben nem használták a világhálót.
   Az Eurostat tegnapi közleménye szerint a felmérés idején az EU-s háztartások 79 százalékában volt internetelérés idén, és a háztartások 76 százalékában szélessávú elérés is volt. Hollandiában a legmagasabb az interneteléréssel rendelkező háztartások aránya, megközelíti a 95 százalékot. Hollandiát Luxemburg követi 94 százalékkal, majd Dánia és Svédország következik egyenként 93-93 százalékkal. Magyarország 71 százalékos eléréssel a középmezőny alján található, míg legrosszabbul e téren Bulgária (54 százalék), Görögország (56 százalék) és Románia (58 százalék) áll.
   Szélessávú eléréssel minden országban legalább a háztartások fele rendelkezett. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a szélessávú elérések aránya megegyezik az általános lefedettséggel, azaz szintén 71 százalék.
    Az internet használati szokások szorosan összefüggenek a lefedettséggel, általánosságban ahol könnyű elérni az internetet, ott naponta használják is az emberek. A legnagyobb lemaradásban Románia és Bulgária van, ott az emberek 42, illetve 41 százaléka nem használta még soha az internetet. Magyarországon ez az arány csak 24 százalék.
   Az Eurostat elemzés arra is kitért, hogy hogyan használják fel az állampolgárok az internetet az adminisztratív ügyeik intézésére. A statisztikai hivatal szerint 2013-ban az EU lakosainak 41 százaléka használt valamilyen e-kormányzati rendszert. A legtöbben (44 százalék) az adóbevallásukat adták be így, mások (20 százalék) személyes okmányokat igényeltek, vagy szociális juttatásokat kértek (16 százalék), és voltak, akik a felsőoktatásba regisztráltak (9 százalék).