Az interneten a polgári jogok csupán korlátozottan érvényesülhetnek. Aki a világhálót használja, az gyakorlatilag elhagyta a magánélet védett területét és közterületen mozog.

   Mindezt Jürgen Mauer, a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) alelnöke állította a Berlinben megrendezett Európai Rendőrségi Kongresszuson.
   Ezt a logikát követve a rendőrök bármely felhasználót bármikor ellenőrizhetnek és megfigyelhetnek, és minden online cselekedet köztevékenység. A hatóságok és a vállalatok minden megnyilvánulást nyomon követhetnek és az internetes rendeléseket regisztrálhatják.    Amennyiben ezt az érvelést fogadjuk el, akkor a nyomozók könnyen lehallgathatják a gyanúsítottakat, kikémlelhetik a számítógépeiket. A BKA megerősítette Maurer szavait.
   A probléma ezzel csak az, hogy a német alkotmánybíróság több ítéletében is kiemelte: a polgári jogok a számítógépes kommunikáció esetében is érvényesek. Azért, mert valaki online flörtöl, betegségekről beszélget vagy más személyes dolgokat csinál, attól még ugyanúgy megilleti a magánélet védelme.
   Maurer közölte azt is, hogy a bűnözők innovációs ereje olyan hatalmas, hogy a biztonsági intézkedések csak korlátozott ideig hatásosak ellenük. Nagyon veszélyes, hogy az emberek ennyire felelőtlenül kezelik például a Twittert. Amennyiben egy bűnözőnek sikerül elnyernie az áldozata bizalmát, akkor utána elég egyetlen e-mailt küldenie és rávennie a mellékelt link megnyitására ahhoz, hogy Drive-By-Infection keretében a számítógépére tetszőleges számú kártevőt juttasson el.
   A BKA alelnöke egyúttal óva intette a sajtót attól, hogy a hackertevékenységet pozitívumként mutassa be és egyáltalán hackeretikáról írjon. Minden egyes hackertámadás bűncselekmény, függetlenül attól, hogy milyen okból követik el.
   Tavaly áprilisban Sabine Leutheusser-Schnarrenberger német igazságügyi miniszter egyértelműen kiállt az álnevek és az anonim szörfölés mellett. Álláspontja szerint ennek bele kell férnie a jogállamiságba és mindenkinek joga van ahhoz, hogy anonim módon jelenjen meg a világhálón. A névtelenség lehetővé teszi, hogy az egyén gyakorolja a szabad véleménynyilvánítási jogát – olvasható az sg.hu írásában.