Tudományos-fantasztikus filmekben láthattunk már nem egyszer olyan szerkezetet, amely, ha az ember teste felett végighúzták, vagy ha a beteget egy csőszerű eszközbe betolták, tökéletes diagnózist adott az illető betegségéről.

   Sőt, volt, hogy az eszközök pillanatok alatt generáljavítást végeztek az emberen, vagyis meggyógyították. A Watson nevű csodagép, amely éppen két éve mutatkozott be a Jeopardy nevű amerikai televíziós vetélkedőben, erre még nem képes.
   Az IBM természetesen már akkor tisztázta, hogy nem egy vetélkedő kedvéért ölt dollármilliókat a projektbe, s fél évvel később egyértelművé tette, hogy Watson akár a doktori címet is megérdemelné.
   Az utóbbi évben hat Watson készült el, amelyek mindegyike az orvostudomány szolgálatába állt. A megismerésen alapuló szuperszámítógép rendkívüli képessége diagnosztikai jellegű, mert rendkívül sok adat segítségével képes roppant összetett kérdésekre is választ találni.
   Az adatmennyiségre jó példa a New York-i Sloan-Kettering rákközpont, amely 1,5 millió beteg adatait és kétmillió oldalnyi orvosi folyóiratot töltött fel, míg a Wellpoint névre hallgató egészségügyi ellátó nővérei 14 700 munkaórát áldoztak a Watson képzésére.
   A felkészített Watson nemcsak gyorsabban tud válaszolni az embernél, de jobban is. Egyrészről a rákkutatás legújabb eredményeit is figyelembe tudja venni, míg egy onkológus orvos adott esetben elmaradhat saját továbbképzésével. Másrészt nem esik nehezére egy beteg teljes kórtörténetére emlékezni, amellyel személyre szabott válaszokat tud adni. Használatának elterjedésével a világ bármely pontján ugyanolyan minőségű ellátást tud a diagnoszta gép biztosítani.