Bakelitlemez, film, magnószalag, CD, DVD, bue-ray. Néhány adattároló az elmúlt másfélszáz évből. Meglehet, ha a tudomány továbbra is rohamléptekben fejlődik, kedvenc fotóinkat, filmjeinket, zenéinket hamarosan DNS-re másoljuk majd.
William Shakespeare 154 szonettjét, valamint Martin Luther King Van egy álmom című beszédének egy részét is mesterségesen létrehozott DNS-molekulákra tároltak amerikai és brit kutatók.
A tudósok szerint az új technika könnyen lehetővé teheti a világon lévő valamennyi adat tárolását. Merevlemez helyett biológiai adathordozón. A Nagy-Britanniában működő Európai Bioinformatikai Intézet (EBI) kutatói a szonettek mellett Martin Luther King híres beszéde videofelvételének 26 másodpercét, James Watson és Francis Clarke az emberi örökítőanyagot őrző DNS felfedezéséről szóló tanulmányát, az EBI fotóját és az ezen adatok DNS-re konvertálásának leírását tartalmazó fájlt tárolták át a mesterséges DNS-molekulákra. Eredményeiket a Nature tudományos folyóirat (www.nature.com) honlapján tették közzé.
A DNS-molekulákon való adattárolás sokkal kisebb teret igényel, mint bármely más forma. Például az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN jelenleg 90 petabájt (90 millió gigabájt) adatot őriz 100 merevlemezen. A Nick Goldman vezette EBI-munkacsoport által kidolgozott módszer szerint mindez az adat 41 grammnyi DNS-en tárolható. Ráadásul az információ megőrizhető akár ezer évig, hideg, száraz és sötét körülmények között is – magyarázta Goldman, összehasonlításképpen a több ezer éve kihalt állatok DNS-ének napjainkban történő feltárását említve.
A DNS-tárolók használatának előnye a merevlemezekkel szemben az is, hogy nincs szükség elektromos áramra. Ráadásul az adattárolók, mint például a mágnesszalagok egy évtized alatt elhasználódnak.
A kutatók elismerik, hogy a DNS-molekula szintetizálása és elemzése miatt módszerük igen drága, mivel költséges berendezések, például DNS-szekvenáló is kell hozzá, ám úgy vélik, hogy az egyre újabb technológiákkal sikerül a DNS-adattárolást olcsóbban megvalósítani.