A levegő légzésünk biztosítása mellett sok mindenre volt használatos eddig is. Mostantól akár ruháink, télikabátunk bélelésére is alkalmas lesz.

   Megszilárdult füstnek is nevezik az aerogél nevű szuperkönnyű, rugalmas szigetelőanyagot. Az űrkutatásban fejlesztették ki, de a jövőben hűtőkben, sátrakban, hálózsákokban, ruhákban, kabátokban használhatják.

   Az új anyag talpbetét formájában már járt a Mount Everesten. Az aerogél nevű speciális anyag legújabb változatát az Amerikai Kémiai Társaság közelmúltbeli éves találkozóján és kiállításán mutatták be. Legfontosabb tulajdonsága a rendkívül kis súly. A különleges anyagból készült egyméteres oldalhosszúságú kockának a súlya csupán tíz kilogramm lenne. Ilyen méretekben azonban jellemzően nem használnak aerogélt. Az anyag hat és fél milliméter vastag rétegben is olyan szigetelést biztosít, mint a tizenöt centiméter vastag üveggyapot.
   Az aerogélnek egyáltalán nincs köze a füsthöz, és nem is gél állapotú. A készítés során gél állapotú szilícium-dioxidból vonják ki az anyag belsejét kitöltő nedvességet. A fennmaradó rendkívül könnyű, nagy szilárdságú, porózus szerkezetet nevezik aerogélnek.
   Gondot jelenthet rendkívüli ridegsége. Az aerogélek remek teherbíró képességgel rendelkeznek, azonban könnyen törhetők, morzsolhatók. Ha pedig egy ponton éri nagyobb erőhatás őket, akkor az üveghez vagy a krétához hasonlóan szilánkokra robbannak szét. A bemutatott újabb gélfajta tervezői ezt a merevséget próbálták kiküszöbölni.
   A tudósok által kifejlesztett anyag már elég rugalmas ahhoz, hogy a ruhaiparban is alkalmazhassák. A jövő dzsekijei és téli nadrágjai is vékonyabbak lehetnek a hatékony szigetelőnek köszönhetően.
   - Egy vastagabb aerogéldarab elbír egy autót is. És akár filmszerű vékonyságban is lehet gyártani, ami miatt számos üzleti és ipari felhasználása van – mondta a rugalmas aerogélről dr. Mary Ann Meador, a NASA kutatója.
   A hajlékonysággal új felhasználási területek nyílnak meg az anyag előtt. Meador szerint a jövő aerogéllel szigetelt hűtői és fagyasztószekrényei lényegesen vékonyabbak lehetnek, vagy ha a méretük megmarad, akkor megnő az űrtartalmuk. A lakások, hőtárolók szigetelésében is nagyobb hangsúlyt kaphat az anyag. Végül pedig a téli ruhák, sátrak, hálózsákok szigetelése is készülhet aerogélből.
   Az aerogélek már több mint egy évtizede használatosak az űriparban. Először 1993-ban tesztelték a szuper szigetelést az űrsiklón. A főszerephez az 1997-es Stardust űrszonda felbocsátásával jutott az anyag.