Senki számára sem furcsa, ha egy gépet vízzel hűtenek. Ilyen az autómotor, a forgácsoló gép, vagy éppen az atomerőmű. Na de, hogy egy számítógépet hűtsenek vízzel, azért mégiscsak furcsa. Vagy mégsem?

   Új szuperszámítógépet állítottak üzembe tegnap Németországban, a SuperMUC nemcsak a legnagyobb teljesítményű berendezés lesz Európában, hanem az első a világon, amelynek hűtését vízzel oldják meg.
   Az IBM és a Bajor Tudományos Akadémia Leibniz számítástudományi kutatóintézetének (LRZ) közös vállalkozásában 3 petaflop maximális teljesítményű, vagyis másodpercenként hárombillió művelet elvégzésére alkalmas számítógépet építettek. A számítástechnikában használt FLOPS (vagy flops, esetleg flop/s) a Floating point Operations Per Second (lebegőpontos műveletek másodpercenként) rövidítése. A FLOPS-szal a számítógépek teljesítményét fejezik ki, különösen azokon a tudományos területeken, ahol gyakori a lebegőpontos műveletek használata
   A 100 tonnás berendezés 500 négyzetmétert foglal el, teljesítménye pedig olyan, mintha hárommilliárd ember másodpercenként egyszerre fejenként egymillió műveletet hajtana végre zsebszámológéppel. Ez azonban világviszonylatban nem kiemelkedő, a SuperMUC csak Európában az első, a szuperszámítógépek globális rangsorában az ötödik.
   Ugyanakkor a processzorok hűtését egyedülálló módon egy meleg vizes berendezéssel oldották meg. Az eljárás fő előnye, hogy igen takarékos, a hagyományos léghűtéses technológiához képest 40 százalékkal kisebb az energiaigénye, a 40 Celsius-fokos vizet keringető rendszer révén így évente 850 ezer eurót takarítanak meg, és az elhasznált vizet télen az intézet fűtésére használják majd. További előny, hogy a vízhűtés szinte kolostori csendet biztosít, míg a hagyományos technológiát alkalmazó intézetekben gyakran csak fülvédővel lehet a szuperszámítógépek közelében tartózkodni a hűtőberendezések zaja miatt.
   Az új szuperszámítógépet tegnap adták át a München térségében fekvő Garchingban működő LRZ-ben. A több mint 155 ezer processzorral felszerelt gép használatára évente többször lehet pályázni egy nemzetközi összetételű testületnél. A túljelentkezés átlagosan ötszörös. A berendezést az első időszakban 23 európai ország tudósai, valamint török és izraeli kutatók projektjeiben alkalmazzák, egyebek között orvostudományi, matematikai és csillagászati kérdésekre keresnek választ a segítségével.