Majdnem háromnegyed évszázada, pontosabban hetvennégy éve szabadalmaztatta Bíró László különleges találmányát, a ma már teljességgel természetes golyóstollat.
Argentínában és több más országban ma is Bíró Pen-nek, vagyis Bíró tollnak nevezik az íróeszközt. Magyarországon a toll sajnálatosan kevés használója tudja, hogy egy magyar ember adta az emberiségnek e remek íróeszközt.
Bíró László József a budapesti tudományegyetem orvosi karán kezdte a tanulmányait, amit hamar megszakított. Dolgozott ezuttán hipnotizőrként, grafológusként, autóversenyzőként, biztosítási ügynökként, de még vámügyintézőként is. Az őt híressé tevő találmányához azonban az újságírói pálya vezette el, bár hogy hogyan, arról sok történet kering a világban
1931-ben mutatta be a golyóstoll nagyobb méretű, ládaszignáló változatát, mely kifogásolható minőségben, de azért már működött. Később ezt a megoldást tökéletesítette, bár az első darabok még nagyon rosszul működtek az acélgolyó pontatlansága miatt. A további fejlesztésekhez betársult a fivére, György, Goy Andor és a Kovalszky testvérek is.
1938. április 25-én jelentette be az első golyóstoll-szabadalmát Töltőtoll néven a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak, de ezt követően is voltak apróbb fejlesztések, ám ezeket már külföldön végezte el, hiszen előbb Párizsba menekült, majd Argentínába emigrált. A szabadalmat csak 1943-ban kapta meg, ezt követően megalakította a Bíró Pens of Argentina céget és nekifogott a toll sorozatgyártásának.
A Bíró-féle golyóstoll gyorsan elterjedt, az U.S.A. hadserege 20 ezer darabot rendelt a Stratopen tollból, Angliában a RAF a BIRO Miles Martin Pen Co. változatot használta a nagy magasságban nehezen használható töltőtollak helyett. Az első golyóstoll 1945. október 29-én került piacra New Yorkban, 12 és fél dolláros, mai értékre átszámítva körülbelül húszezer forintos áron.
Bíró Buenos Airesben hunyt el, 1985. november 24-én. Argentínában olyan nagy tiszteletet vívott ki magának, hogy az argentin feltalálók napját az ő születésnapján, szeptember 29-én ünneplik.