Generációk nőttek fel úgy, hogy nem értik az angolokat, amiért a közutakon a „nem normális” oldalon hajtanak.

   Pedig történelmi léptékkel nem is olyan régen, csak hetven éve, 1941. november 9-én fejeződött be Magyarországon is a jobboldali közlekedésre áttérés – olvasható az Iho.hu című közlekedési újságban.
   Budapesten lépett életbe utoljára az új forgalmi rend, négy hónappal azután, hogy az országban minden más településen bevezették a „jobbra hajts, balra előzz!” szabályát.
   Az 1700-as évekig szinte az egész világon a bal oldali közlekedés dívott, mivel ez az ésszerűbb a jobbkezeseknek. A leggyakoribb magyarázatok a kardhordással és a hadakozással függenek össze, a lovagok, szamurájok, egyéb fegyverviselő katonák ugyanis a bal oldalukra csatolva hordták a kardhüvelyt, s a jobbjukkal kaszaboltak. Megfelelőnek tűnik hát a magyarázat, hogy emiatt húzódott mindenki inkább az út bal oldalára: ha szembejött egy gyanús alak, így lehetett a leggyorsabban akcióba lendülni.
   Egy XII. századi, a közlekedés rendjére vonatkozó pápai bullától eltekintve, a közúti közlekedésben nem ismeretes egységes szabály, az egyes országokban egymástól eltérő hajtási irányok voltak. Az 1930-as évek második felében a környező országokban már bevezették a jobboldali hajtási irányt. A hazai újságok elszigetelődést, az idegenforgalom visszaesését jósolták, amennyiben nem változtatjuk meg a hajtási irányt.
   Magyarország 1941. július 6-án – Budapest kivételével – átállt a jobboldali közlekedésre. Az előmunkálatok már áprilisban elkezdődtek, a rádióban és újságokban is tájékoztatták az embereket a várható változásokról: „Jobbra hajts, balra előzz!” – hirdették úton-útfélen.
   A gyerekeknek az iskolákban tanították az új közlekedési szabályokat, július 6-án hajnali három órakor a főváros és környékének kivételével az egész országban, november 9-én hajnali 3-órakor pedig Budapesten és környékén tértek át a jobboldali közlekedésre.
   (A teljes cikk elolvasható az iho.hu oldalon.)