Bennünk száguldó rakéta
Ifjabb korban sokan álmodoznak arról, hogy egy űrhajó fedélzetén az ismeretlenbe repülnek majd. Erre csak kevesen számíthatnak, sokkal inkább arra, hogy bennük száguld majd egy rakéta.
Olyan szupergyors, aprócska sugárhajtóművet fejlesztettek ki német kutatók, amely a testnedvekben haladva nagy sebességgel képes eljuttatni a gyógyszereket célpontjukhoz.
Az emberi szervezetben alkalmazott mesterséges mikro jetek meghajtó anyaga ma sok esetben mérgező vegyület, például hidrazin. Bár kis mennyiségben használják a mikro rakéták meghajtására, fontos, hogy ártalmatlan legyen az üzemanyag.
Samuel Sanchez és csoportja platinával bevont fémlapokat úgy formázott negyven-ötven mikrométer hosszúságú tubussá, hogy a platina a belső felületre kerüljön. Amikor az aprócska rakétákat meleg, gyenge hidrogén-peroxid oldatba helyezik, a platina katalizálja a vegyület lebomlását vízzé és oxigénné. Ez gázbuborékok képződésével jár, amelyek a tubus végén lépnek ki, és az ellenkező irányba mozdítják el a mikro járművet.
A folyamat eredménye egy olyan parányi rakéta, amely a saját hosszának kétszázszorosát képes megtenni másodpercenként, gyorsabb mint a legfürgébb baktérium. A tubust mágneses tér segítségével tudják irányítani, sebességét pedig a folyadék hőmérsékletével változtathatják. A testnedvek élettani hőmérsékletén, 37 Celsius fokon csak 0,25 százalékos hidrogén-peroxidra van szükség az apró sugárhajtómű meghajtásához.
Eredményükről a drezdai Leibniz Intézet (IFW) munkatársai a Journal of the American Chemical Society című folyóiratban.







