A blog az önkifejezés, a közösségi kommunikáció (és még sok minden más) kitűnő eszköze.

   Korábban gyakorlatilag nem volt alternatívája. Ma már a Facebook, Twitter és társaik segítségével gyorsabban, kényelmesebben, hatékonyabban lehet (virtuális) közösségi életet élni.

   - Temetik a blogot – írta néhány ezelőtt a Médiapiac.com, többek közt a svéd Metro Internationalra hivatkozva. Az ingyenes lap kiadója ugyanis úgy döntött, hogy száműzi online kiadásából a blogokat.
   A pánikhangulatot minden bizonnyal a Pew Research Center Generations 2010 című tanulmánya indította el, amiből sok minden mellett az derül ki, hogy a 12-17 évesek blogolási hajlandósága a 2006-2010-es időszakban jelentősen visszaesett.
   A blogdivat tetőzésekor tíz blogból kilenc a "reggel felkeltem, megetettem a macskámat" kategóriába tartozott. Ezek többsége mára a Twitterre, vagy a Faecbookra költözött át. Itt az ilyesféle kommunikáció jóval tartósabbnak is bizonyul. Korábban az újonnan indult blogok 90%-a nem érte meg a 3 hónapot.
   Idehaza néhány évvel ezelőtt még olyan kevés volt a valamilyen érzékelhető fókusszal rendelkező blog, hogy a "tematikus" blogok ajánlójában (blogroll) szinte mindenhol ugyanaz a néhány blog szerepelt.
   Ma csak a blog.hu címlapján, vagy a Goldenblog mezőnyében olyan mennyiségű olvasható, időnként meglepően színvonalas blog bukkan fel, amiről néhány évvel ezelőtt álmodni sem mertünk. A rengeteg közéleti blog mellett az orvostudománytól a könyvkötészetig rengeteg témával találkozhatunk. A valódi probléma nem az igényes blogok, hanem a megfelelő szűrők hiánya.
   A Facebook, vagy a Twitter nem váltják ki a publicisztikai, tudományos, ismeretterjesztő stb. blogokat, ugyanakkor kiválóan alkalmasak a blogok hatókörének kiterjesztésére, a párbeszéd élénkítésére.