Párizs legismertebb építményét eredetileg húsz évre tervezték.

   Az Eiffel-toronyra idén kisebb szépészeti beavatkozás vár, fennállása óta 19. alkalommal festik le. Jövőre az első szint szerkezete esik át alapos felülvizsgálaton.

   Egy matematika professzor annak idején – az 1889-ben, építésekor – azt jósolta, hogy az építmény össze fog omlani, ha már a kétharmada elkészül. Gustave Eiffel tornya azonban nemcsak, hogy átvészelte a történelem viharait, hanem újabb szimulációs elemzések szerint is kikezdhetetlen. A Technical Centre for Mechanical Industries szakemberei kiterjedt komputeres modellezéssel vizsgálták meg a 18 ezer darabból összeállított tornyot, a világ legnagyobb vasépítményét.
   A tornyot hurrikán erejű szél, korbácsoló eső, rendkívüli meleg, hideg és kövér hótakaró "támadta" a szimulációs rendszerben, mindez azonban hiába, az "öreg hölgy" egy alkalommal sem hajlott meg.
   Az Eiffel-torony 8500 tonnát nyom, ehhez az idők folyamán további 3000 tonna járult többek között a liftek, az éttermek és a televíziós antenna révén.
   A számítógépes szimuláció bevett szokássá vált az olyan modern épületek tervezésekor, mint a Kuala Lumpur-i Petronas-torony vagy éppen a dubaji Burdzs Kalifa-torony. A technikát hidak építésénél is alkalmazzák. Az Eiffel-torony vizsgálata azonban komoly kihívás volt a szakemberek számára, például azért, mert az építéskor használt vas és szegecsek másként viselkednek, mint a manapság használt anyagok.
   A felmérés során arra is fény derült, hogy a torony az utóbbi 120 évben 13 centimétert zsugorodott: kissé összement saját súlya alatt. Mindent figyelembe véve a torony még két-három évszázadig a helyén marad – jelentették ki a szakemberek.