A riksákról, a kétkerekű, ember tolta, húzta járművekről már találni képet az 1600-as évek végéről is, Kínából, de igazi elterjedése az 1860-as évekre tehető. 

   A riksa, a bérkocsi, a taxi elődjeként vált ismertté Ázsiában, mostanra hazánkban idegenforgalmi látványossággá, szolgáltatássá lett, de a kisebb települések taxi gondjait is enyhíthetné.

   Őshazáiban, Kínában, Japánban, Indiában természetesen csak a gazdagok részére volt mindez elérhető. Indiában mindmáig sok a gyalogos húzta riksa.
   Természetesen Magyarországon humánusabb, korszerű triciklik lesznek a tervezett riksa szolgáltatás eszközei. A fővárosban még csak most kezdenek meghonosodni az elektromos, vagy lábbal hajtott riksák. Londonban már 700, Berlinben 300, Amszterdamban szintén több száz hasonló jármű rója a város utcáit.
   A budapesti Riksa Közlekedési Vállalat (RKV) tulajdonosa, Borszéki Attila szerint ez a vendéglátási forma egyelőre néhány akadályba ütközik. Először is a járművet külföldről kell beszerezni darabonként 8.400 euróért, ezért hazai gyártmányokat szeretne vásárolni. A másik gond a pilótaképzés, mert csak jó megjelenésű, legalább egy idegen nyelvet beszélő vezetőkre, riksásokra van szükség.   
   Budapest méretei és turistaforgalma elbírnának akár több száz riksát is. Borszéki Attila tíz éven belül 250 biciklis taxit kíván üzembe állítani. A riksa nagy előnye, hogy nem szennyezi a környezetet, hangulatos és zajtalan. A korszerű riksa-taxi betölthetné a hazai turizmus olyan helyszínein is a gépkocsis taxi szolgáltatás hiányát, mint például a Velencei-tó környéke.