Az ipari forradalom idején, a XVIII–XIX. században a termelés gépesítésétől kenyerüket féltő munkások lázadásai során gyakoriak voltak az üzemek gépeinek, különösen a szövőgépeknek a szétrombolása, megsemmisítése. Ha a géprombolástól távol is vagyunk, a mind erőteljesebb robotizálás némiképpen hasonló helyzetet teremt.

   Az elmúlt években felkapott témának számított a nyugati világban, hogy a legújabb technológiai innovációk, a robotok és a mesterséges intelligencia térnyerése vélhetően automatizációs sokkot és a munkahelyek számának drasztikus csökkenését eredményezi majd – írta a G7.hu.

   Közvélemény-kutatások eredményei szerint nemcsak közgazdászok vitatkoztak erről a folyóirataikban, hanem az átlagembert is foglalkoztatta a téma. Sőt, az Európai Bizottság megbízásából készülő Eurobarométer felmérése szerint 2017-ben a megkérdezett európaiak 72 százaléka tartott tőle, hogy a mesterséges intelligencia és a robotok elveszik az emberek munkáját.
   Ipari robotokat már a nyolcvanas évek óta használnak, jelentősebb mértékben a kilencvenes évek közepén kezdtek elterjedni. 2015-ben Európában az összes ipari robot nagyjából fele az autóiparban működött. Ezek a robotok többnyire egy karból állnak, és az összeszerelés valamelyik fázisában használják fel őket, például hegesztéshez, csavarozáshoz vagy fémmegmunkáláshoz.
   Európában az ipari foglalkoztatás már a robotok megjelenése előtt, a hetvenes években csökkenni kezdett, ettől függetlenül a robotok terjedése hozzájárulhatott a foglalkoztatás csökkenéséhez, de ennek igazolásához eddig nem álltak rendelkezésre megfelelő adatok, de ez változóban van. A robotgyártó cégeket képviselő Nemzetközi Robotikai  Szövetség (International Federation of Robotics) ugyanis pár éve elkezdte nyilvánossá tenni az ipari robotok elterjedésére vonatkozó statisztikákat országos lebontásban.
   Három európai közgazdász egy egész Európára kiterjedő, iparági alapú, és 1995 és 2005 közötti időszakot lefedő adatbázist elemezve jutott arra, hogy a robotok minimális mértékben ugyan, de munkahelyeket teremtettek az európai gazdaságban. A három kutató, David Klenert, Enrique Fernández-Macías és José-Ignacio Antón szerint ez azért lehet így, mert a termelékenyebb cégek vagy iparágak fektetnek robotokba, amelyek amúgy is meg tudnák engedni maguknak, hogy új embereket vegyenek fel. Az is lehetséges, hogy a robotok nem teljes feladatokat, csak bizonyos részfeladatokat képesek kiváltani, így a munkavállalók a robotok megjelenésével nem vesztik el az állásukat, hanem új feladatokat kapnak. A munka átszervezése tovább növelheti a termelékenységet, ami szintén többletfoglalkoztatást tesz lehetővé. A kutatók szerint fontos, hogy ne a robotokat okoljuk tehát az elmúlt időszak negatív munkaerő-piaci trendjeiért, emögött számtalan más ok áll – derül ki a G7.hu cikkéből.