Minek kösse magát  egy zsinórral a falhoz az ember, ha van más megoldás is? 

   Nem jutott meggyőző eredményre a mobiltelefonok és az agydaganat kapcsolatáról készített nemzetközi tanulmány.
   A csaknem tizenháromezer, mobiltelefont használó ember bevonásával készült tanulmány nem talált kockázatnövekedést a meningióma – egy gyakori, legtöbbször jóindulatú agytumor – esetében és csupán enyhe „utalást” a glióma – egy kevésbé gyakori, ám sokszor halálos agydaganat – kockázatának emelkedésére azoknál, akik hosszú távon és hosszú ideig mobiloztak.
   A tíz évig tartó felmérést az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi rákkutatási ügynöksége folytatta le. A kutatók megállapítása szerint voltak olyan utalások, hogy a mindennapi, legalább 30 perces mobiltelefonálás növelheti a glióma kockázatát, de az eredményekből nem vonható le egyértelműen az a következtetés, hogy a sugárzás agytumort okoz.
   A tanulmány szerint a hosszabb ideig tartó hívások inkább összefüggtek a kockázat emelkedésével, mint a nagy számban lefolytatott hívások. Nem vizsgálták a kihangosítón keresztüli mobilozást, ahogy azt sem, milyen hatása van a testközelben, például a zsebben vagy éjjel az ágy mellett tartott, bekapcsolt, de használaton kívüli készüléknek. 
   A tanulmány 2000-es kezdete óta jelentős változások történtek a mobiltelefonok használatában, ezért is fontos a további vizsgálódás. Az International Journal of Epidemiology című szakfolyóiratban kedden megjelenő tanulmányt 13 ország kutatói készítették.