Ma még nem használható semmire sem, de világhírű és magyar.

   A shanghai világkiállítás egyik szenzációja a magyar Gömböc.

   A Gömböc Domokos Gábor egyetemi tanár, és Várkonyi Péter adjunktus alkotása, az első ismert homogén test, melynek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van. 
   Bizonyítható, hogy ennél kevesebb egyensúlyi helyzettel rendelkező test nem létezhet. Bárhogy is tesszük le, a Gömböc mindig a stabil egyensúlyi pontjába tér vissza.
   Az „őstest” – mert így jellemzik – formája rendkívül érzékeny: egy 10 cm átmérőjű Gömböc mérettűrése 0,01 milliméter, annak érdekében, hogy a matematikailag igazolt forma a valóságban is működjön.
   Csaknem harminc évet kellett várni, hogy a tekintélyes tudományos folyóirat, a Mathematical Intelligencer címlapjára újra magyar találmány kerüljön. 1979-ben a Rubik-kocka, idén januárban pedig a Gömböc érdemelte ki a címlapot.
   A Gömböc lényegének megértéséhez tisztázni kell az egyensúlyi helyzetek jelentőségét is. Egy kockának például hat stabil egyensúlyi helyzete van, a hat lapja. Ha ezekre fektetve tesszük le, biztos ott marad. Instabil egyensúlyi helyzet alakul ki az élek mentén: ezeken egy ideig megáll a kockánk, de előbb-utóbb eldől, és valamelyik stabil pontjában, lapján állapodik meg.
   Gyakorlati haszna egyelőre nincs a találmánynak, a kutatók most keresik a Gömböc analógiáját a természetben. A magas páncéllal rendelkező teknősök esetében meg is találták. Míg egy lapos páncélú teknős ha „hátára fordul”, nyaka segítségével fordul vissza, egy magas páncélú teknősnek a különleges formájú páncél nyújt ebben segítséget.