A mind nagyobb létszámú emberiségnek nagyon komoly kihívásokkal kell számolnia, és azoknak megfelelnie, ha a mindinkább veszélyessé váló természeti környezetben életben akar maradni. A túlnépesedés mellett még nagyobb veszély a légkör felmelegedése, amely ellen új technológiákkal is lehet védekezni.

   Kutatók és építészek tervezték meg a jövő ablakait, amelyet egy nemrég létrehozott kísérleti pavilonban tesztelnek Bulgária fővárosában, Szófiában. Az Euronews munkatársai annak jártak utána, hogy hogyan csökkentheti a technológia a jövő épületeinek energiafelhasználását.

   Az InDeWag (Industrial Development of Water Flow Glazing Systems) projekt minden ablakában 70 liter desztillált víz, és a fagyállóság érdekében 30 liter etilénglikol van. Az ablakok gyakorlatilag napkollektorként működnek. Napelemek segítségével elnyelik a nap sugarait, és átalakítják hőenergiává, amivel aztán a belső teret fűtik. Azért érdemes levegő helyett vizet használni az ablakokban, mert a víz sűrűbb, ezért az infravörös fény nagyobb spektrumát nyeli el.
   Az európai kutatási projekt tudósai a hőmérsékletet és a páratartalmat folyamatosan ellenőrzik, hogy kiderüljön, a módszer hosszú távon és különböző időjárási körülmények között is működőképes-e. A technológiát Madridban fejlesztették ki. A kutatók azt szeretnék, hogy a rendszer hatékonyan működjön, és több legyen egy egyszerű átlátszó szigetelőrétegnél. Képesnek kell lennie maximálni a fűtőértéket télen, és elkerülni a túlmelegítést nyáron.
   Antonio Hernández Ramos, a madridi politechnikum professzora elmondta, hogy ha kint hideg van, meg tudják állítani a víz áramlását. A nap felmelegíti az üveglapok közötti kamrában lévő vizet, és az ablakok felmelegednek. Ha viszont meleg van odakint, vagy bent megfelelő a hőmérséklet, akkor beindítják a folyadékáramlást, hogy az energiát az épület más részeire összpontosítsuk. Az ablakok olyanok, mint a bőr, szabályozzák az épület hőháztartását.
   Az Európai Unió drámai fejlődést szeretne látni az új épületek energiahatékonyságában, és a tudósok bíznak benne, hogy a technológia segítségével majdnem nulla energiafelhasználású épületek jöhetnek létre a jövőben. A projekten dolgozó tudósok pedig már előre tekintenek. Dieter Brüggemann, a Bayreuth-i Egyetem professzora szerint a rendszer technikai értelemben készen áll arra, hogy sokszorosítsák. A projekt most befektetőkre vár, de az már biztos, hogy a szófiai kísérleti telep a következő tíz évben is működni fog – olvasható az Eurónews.com riportjában.