Akik ezt a cikket olvassák, a világ legtermészetesebb dolgaként léptek fel előtte a világhálóra és nyitották meg a Vétó oldalát. Ugyancsak ilyen egyszerűen juthat el bárki arra a felületre, ahol ügyet akar intézni, vagy közösségi életet élni, netán az esti vacsorához egy jó receptet találni.

   Az 1960-as évek végén a Bolt, Beranek és Newman nevű cég nyert meg egy kommunikációs hálózat megépítésére kiírt pályázatot. Megtervezték a mai útvonal-választók (router) elődjét, majd ezeket az USA négy egyetemén, (három Kaliforniában, egy Utahban) üzembe is helyezték.

   1969. szeptember 2-án megszületett az ARPANET, amelyet akkor még telefonvonalak kötöttek össze – olvasható a Wikiédián. Nem ünnepeltük meg, de a napokban volt fél évszázada, hogy ezt alig két hónappal követően megszületett az internet is. 1969. október 29-én a Kaliforniai Egyetem Charley Kline nevű programozó hallgatója egy SDS Sigma 7 terminálon keresztül megpróbált távolról bejelentkezni Stanford Research Institute számítógépére az ARPANET hálózatán – derül ki az Origo.hu internetet ünneplő összeállításából.
   Kline az első kapcsolódás érdekében elkezdte begépelni a login parancsot, azonban a „lo" beírása után egy bug miatt összeomlott kapcsolat, így végül nem jött össze a világ első internetes bejelentkezésének a végrehajtása. Ettől függetlenül Kline sikeresen elküldte a világ első adatcsomagjait az interneten keresztül. Az első, történelmi online kapcsolat az adott napon, 22:30-kor jött létre.
   Az általa tesztelni próbált hálózat a már említett ARPANET névre hallgatott, az egymástól messze lévő számítógépek összekötésére kitalált projektet az USA Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége (DARPA) finanszírozta. Az ötlet az volt, hogy az új rendszer segítségével számítógépeken keresztül összeköthetővé válnának az egyetemek, és a különféle kormányügynökségek, ezáltal felgyorsulhatna köztük a kommunikáció, ráadásul megoszthatnák egymással a számítási erőforrásaikat.
   Az ARPANET nem a mai formájában ismert internet volt, hanem annak a legelső prototípusa, de ez fektette le a mai világháló alapjait – olvasható az Origo.hu írásában.