A túlzott sóbevitel, amely pedig erősen jellemzi a magyar étkezési szokásokat, sok egészséggel kapcsolatos kockázattal jár. Ugyanakkor olvashattunk olyan kutatási eredményről is, amely szerint a kevés só is bajt csinál. A józan ész mégis a túlzásba vitt sózás ellen szól.

   A magas sótartalmú táplálkozás és a magas vérnyomás közötti összefüggés ismert az olyan betegségekben, mint a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a stroke. Az elmúlt évtizedben pedig az is kiderülni látszik, hogy a sóbevitel a szív- és érrendszer útvonalán kívül, közvetlenül is hathat az agy egészségére – olvasható a Napidoktor.hu oldalon.

   A belek és az agy közötti kapcsolatot, manapság bél-agy tengelyként ismeri a tudomány. Ennek zavarai igen változatos betegségek kialakulásához járulnak hozzá, többek között a Parkinson-kórhoz, illetve az irritábilis bél szindrómához (IBS).
   Öt évvel ezelőtt még csak egy néhány publikáció mutatta ki, hogy a magas sóbevitel olyan változásokat indíthat el a bélrendszerben, ami fokozza az agy úgynevezett autoimmunitásra való sérülékenységét. Ez utóbbi jelenség során az immunrendszer hibás módon a saját egészséges sejtjeit és szöveteit támadja. Mindez arra utal, hogy a bélrendszer talán képes az aggyal kommunikálni ezeken az immunjeleken keresztül.
   A legújabb kutatások egy újabb kapcsolatot fedeztek fel: a bélrendszerből küldött jelek károsíthatják az agy véredényeit, ez romló agyi egészséghez és szellemi hanyatláshoz vezet. Ezt eddig csak állatkísérletekben sikerült kimutatni a jelenséget, azonban a jövőben feltehetőleg egyre több, embereket is érintő eredmény várható.
   A sóbevitel mérséklése világszerte áldásos hatással járna, hiszen szinte az összes felnőtt túl sokat fogyaszt belőle: a WHO által előirányzott napi maximum 5 gramm helyett globálisan átlagosan 9-12 grammot viszünk be belőle naponta – olvasható a Napidoktor.hu írásában.