Reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj úgy, mint egy polgár, és vacsorázz úgy, mint egy koldus. Ezt a tanácsot talán már gyerekkorban is megkapja az ember, de hogy be is tartja-e, az már vérmérséklet, elfoglaltság és személyiség kérdése.

   Bár egyértelműnek tűnik, hogy mit értünk reggelizés alatt, a legtöbben nehezen tudnák pontosan meghatározni a reggeli fogalmát. A délelőtt 10 órakor munka közben bekapott pogácsa és a reggel 8-kor asztalnál elfogyasztott rántotta között időben és összetételben is nagy különbség van – írta a Drportal.hu az Mdosz.hu cikke alapján.

   A reggelizést kutató szakemberek több meghatározást is megfogalmaztak az évek során, amelyek vagy annak helyszínére összpontosítottak és csak az „otthon elfogyasztott reggeli táplálékot” tekintették reggelinek, vagy annak időpontja alapján a „felkeléstől számított 2 órán belüli étkezést” számították reggelizésnek, ami hétvégén 11 óráig is kitolódhat. A reggeli szerepét és minőségét legrészletesebben leíró meghatározásnak azonban a következő bizonyult: „A nap első étkezése, amely az éjszakai alvásból adódó nem evés időszakát szakítja meg, a felkelést követő 2-3 órán belül bárhol elfogyasztandó, és olyan ételből vagy italból áll, amely legalább egy élelmiszercsoportot lefed”.
   A reggeli kihagyása világszerte probléma. Amennyiben hazánkat vesszük nagyító alá, akkor elmondható, hogy a 7-14 éves gyermekek egyharmada reggeli nélkül ül az iskolapadba, és ez a helyzet az életkor előrehaladtával tovább romlik, ugyanis a 15-16 éves gyermekeknek csak kevesebb mint fele fogyaszt minden hétköznap reggelit. A mulasztás okai között leggyakrabban az idő és az éhség hiánya kerül szerepel, amelyek hozzászoktatással könnyen orvosolhatók lennének.
   Az európai átlagot nézve hasonló eredményeket kapunk, ugyanis kontinensünk 39 országában végzett, az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartását vizsgáló felmérés összesítése szerint a 13 évesek 39%-a, míg a 15 évesek 45%-a hagyja el a reggeli étkezést.    A felnőtt lakosságra vonatkozó reggelizési adatokat online felmérésekből szűrhetők le, amelyek 30%-os reggeli kihagyást mutatnak.
Egy ideális reggeli napi energiabevitelünk 20-25%-át teszik ki a gabonafélék, amely lehet teljes kiőrlésű lisztet tartalmazó vagy korpás kenyér, péksütemény, illetve teljes értékű gabonát tartalmazó gabonapehely, müzli is. Keményítőtartalmán felül, ami reggel energiát biztosít, többek között B-vitaminokban is gazdag. Teljes értékű fehérje forrásai sorában külön említést érdemelnek a tej és tejtermékek, nagy kalciumtartalmuk miatt. Ide tartoznak a túrók, joghurtok, kefirek, amelyekből az alacsonyabb zsír- és cukortartalmú típusokat javasolt előnyben részesíteni. A kis zsírtartalmú felvágottak, mint például a csirkemellsonka, illetve a főtt vagy kevés olajon sütött tojás szintén ideális választás lehet a reggeli szendvicsben.
   A zöldségek és gyümölcsök elengedhetetlen részei a reggelinek, nagy élelmirost-, vitamin- és víztartalmuknak köszönhetően. Zöldségeket fogyaszthatunk többek közt szendvics vagy rántotta mellé frissen, párolva vagy sütve; míg gyümölcsöt zabkása vagy más gabonapehely mellé. A folyadék sem maradhat le a reggeliző asztalról, ami legideálisabb esetben lehet víz, ásványvíz, de a változatosság elvét szem előtt tartva tea, 100%-os gyümölcslé és a reggeli jellemző összetevője a tej, vagy tejesital, mint például kakaó is.
   A reggeli kihagyása a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának növekedésével is összefüggésbe hozható. A rendszeres reggelizés szerepet játszik a glikémiás kontroll javításában, amennyiben nagy élelmirost-tartalmú összetevőket, teljes értékű gabonából készült ételeket, zöldséget, gyümölcsöt és sok folyadékot tartalmaz az első étkezés, amelyek összességükben elhúzódóbb vércukorszint emelkedést eredményeznek.
   Egyes vizsgálatok a reggelizők szív- és érrendszeri mutatóit is összehasonlították nem reggeliző társaikkal és csökkent szív- és érrendszeri kockázatot találtak az alacsony zsír-, ám nagy élelmirost-tartalmú reggelit fogyasztók esetében. A reggelizés kognitív (megismerésre vonatkozó) teljesítményre gyakorolt pozitív hatását gyermekek és serdülőkorúak körében vizsgálták. Számtalan kutatás pozitív összefüggést mutat a rendszeres reggelizés, valamint a kognitív feladatok, mint tanulás, memória, figyelem, koncentráció és az iskolai teljesítmény között – olvasható a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége honlapján.