Amikor az ember egy idegeskedéssel, stresszel teli nap végén úgy érzi, hogy lazítania kell, könnyen megiszik egy-két pohárkával, hogy oldja a feszültségét. Az alkohol fogyasztásáról sokféle véleményét olvastunk már, kezdve attól, hogy a mértékletes ivás jobb, mint a teljes absztinencia addig, hogy az alkohol öl, butít és nyomorba dönt.

   És íme egy újabb információ. Minél több alkoholt fogyaszt az ember, annál inkább emelkedik a vérnyomás és a stroke kockázata, és nem igaz az a korábbi elmélet, hogy a napi egy-két pohár szeszesital véd a szélütés ellen – közölték brit és kínai kutatók nagyszabású genetikai kutatásuk eredményei alapján. Minderről a MTI híre nyomán a Hvg.hu írt.

   A kutatók mintegy félmillió kínai felnőtt adatai alapján készítették el a The Lancet című orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmányukat. A résztvevők közül sokan az alkohollal szembeni genetikai érzékenység miatt nem fogyasztottak alkoholt. Az alkoholisták viszont naponta négyszer vagy többször ittak alkoholt tartalmazó italokat, főként röviditalokat. Esetükben jelentős vérnyomás-növekedést mutattak ki és azt, hogy 35 százalékkal nőtt a stroke kockázata. A mérsékelt alkoholisták – a napi 10-20 gramm tiszta alkoholt fogyasztók – esetében is nőtt a szélütés kockázata, 10-15 százalékkal.
   Csen Zseng-ming, az Oxfordi Egyetem népegészségügyi karának professzora, a tanulmány társszerzője szerint a tanulmány fő üzenete, hogy legalábbis a stroke tekintetében a mérsékelt alkoholfogyasztásnak nincs védő hatása. A genetikai bizonyíték megmutatta, hogy a védőhatás nem valós.
   Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a világon mintegy 2,3 milliárd ember fogyaszt alkoholt, az átlagos napi fogyasztás 33 gramm tiszta alkohol. Ez két 150 milliliteres pohár bornak, 750 milliliter sörnek és két 40 milliliter röviditalnak felel meg.
Iona Millwood oxfordi epidemiológus, a tanulmány társszerzője úgy véli, hogy a genetika alkalmazása egy új módszer arra, hogy megállapítsák, a mérsékelt alkoholfogyasztásnak valóban van-e védőhatása, vagy kissé káros az egészségre.
   Az Oxfordi és a Pekingi Egyetem, valamint a Kínai Orvostudományi Akadémia közös kutatócsoportja szerint ezt a kutatást a nyugati népesség esetében lehetetlen elvégezni, mivel körükben nem létezik az alkohollal szembeni genetikai érzékenység. Megállapításuk az alkoholfogyasztás biológiai hatásáról azonban a világon élő összes emberre érvényes – hangsúlyozták – olvasható a Hvg.hu oldalon.
   Az alkoholt kedvelők, mértékletesen fogyasztók ezek után csak abban reménykedhetnek, hogy hamarosan egy újabb tanulmány mégis megállapítja majd, hogy van, ami ellen véd az alkohol. Aki kitartóan kutat, a Vétó korábbi írásaiban, biztosan talál ilyen irányú híreket is.