Számtalan vicc forrása a horkolás, de e cselekedet közel sem humoros. A horkoló zavarja a környezetében pihenni vágyókat és komoly bajt okoz magának is. Persze az ember nem jószántából horkol, annak mindig oka van.

   Magyarországon minden második ember horkol, de egyes kutatások szerint ez az arány a hatvan százalékot is meghaladhatja. Mindezt a Medicalonline.hu írta a Duna Medical Center információi alapján.

   A horkolás jelensége mögött állhat orrsövényferdülés, orrpolip, egyéb orrmelléküreg-gyulladások, allergia, elhízás, reflux vagy akár más, neurológiai betegség is.
   A horkolás oka, hogy alvás közben a levegő akadályokba ütközik a részlegesen vagy teljesen elzáródott légutakban. Az ilyenkor kialakuló rezgéseket, amelyek többnyire a lágyszájpad és nyelvcsap környékéről érkeznek, nevezzük horkolásnak. Horkolás gyermekeknél is előfordulhat, ilyenkor az orrgaratmandula vagy a torokmandulák megnagyobbodása okozhatja, ez a kettő általában együtt jár, de garat vagy gégeszűkületet okozó fejlődési rendellenességek is állhatnak a háttérben. Felnőtt korban a már említett betegségek mellett a túlsúllyal arányosan növekszik a horkolás súlyosságának mértéke. A kor előrehaladtával is egyre gyakoribb a horkolás, mivel csökken a lágyszájpad szövetének rugalmassága.
   A horkolásnak vannak fokozatai. Az enyhe változat, amikor a horkolás ritkán és csak átmenetileg jelentkezik. Kevésbé veszélyes, inkább az alvótársat zavarja, és általában szervi elváltozással nem jár. Ha legalább hetente háromszor horkolunk, akkor már középsúlyos állapotról beszélünk, amelyet fontos kivizsgáltatni, mivel nem csak másnapi álmosságot okozhat, de betegség is állhat a háttérben. A rendszeres, hangos fuldokló horkolás viszont nagyon komoly dolog. Az alvási apnoénak is nevezett rendellenesség legalább 10 másodperces légzéskimaradással jár és az éjszaka folyamán akár 100-szor is előfordulhat. Mikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, a légvétel erejéig felébreszti az alvót, aki erre másnap nem emlékszik.
   Az alvási légzéskimaradással járó horkolás átmeneti vagy tartós egészségkárosodást okozhat. A nyugtalanabb alvás miatt másnap kialvatlanság, fejfájás jelentkezhet, csökkent koncentráció és aluszékonyság, ami igen veszélyes munkavégzés, valamint közlekedés, vezetés közben. Bizonyított, hogy az alvási apnoéban szenvedőknél csökken a teljesítőképesség, a rövid távú memória, a libidó, nő az ingerlékenység, fejfájás, anyagcserezavar és az elhízás. A hangos fuldokló horkolással kísért alvási apnoe növeli az éjszakai szívinfarktus, a magas vérnyomás és a 2-es típusú cukorbetegségre való hajlamot. A szívinfarktus és az agyi katasztrófák tízszeres rizikóval fordulhatnak elő.
   Magunk is tehetünk a horkolás ellen, például a dohányzás elhagyásával, hiszen a gyulladt légutak és a légszomj is rásegíthet a horkolásra. Az alkohol fogyasztás is növeli a horkolás esélyét, az esti, éjszakai italozás mellékhatásaként a felső légúti izomzat ellazul, így a lágyszövetek vibrációjaként képződő hangeffektus nő.
   Érdekes, hogy a tejtermékek fogyasztása után egyeseknél orrdugulás lép fel, ilyenkor is gyakoribb a horkolás. A zsíros, fűszeres, nehéz ételek pedig összenyomhatják a gyomorszájat és a rekeszizmot, amitől a levegő útja beszűkül. Segít az oldalfekvés is, létezik néhány házi praktika, de nem léteznek olyan csodaszerek, amelyekkel a horkolást meg lehet szüntetni, ezért érdemes kivizsgáltatni, mi áll a hátterében – olvasható a Medicalonline.hu cikkében.