Azt talán senkinek sem kell bizonygatni, hogy egy aktív, sok mozgással teli életet élő ember életkilátásai messze jobbak, mint egy tunya, elhízott, sokat evő, ivó és dohányzó emberé. A sportmozgás betegségmegelőzésként is kiváló.

   A fizikai aktivitás hosszútávon akár felére is csökkentheti a szívinfarktus kockázatát – állítja egy új kutatás, amely a European Heart Journal című szaklapban jelent meg. Dr. Vernes Réka, az Életmód Orvosi Központ orvosa egy új kutatásról beszélt a Napidoktor.hu-nak.

   Dr. Vernes Réka szerint az eredmények megértéséhez ismerni kell a kardiorespiratorikus (szív- és légzőrendszeri) fittség fogalmát. Ez az a képesség, amely lehetővé teszi, hogy a test oxigént szállítson mozgás közben az izmokba, és egyaránt feltételezi a szív, a tüdő és a keringés hatékony működését. Ha megfelelő ez a bizonyos szív- és légzőrendszeri állóképesség, az jelentős szerepet játszik többek közt a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében és a cukorbetegséggel összefüggő halálozás kivédésében.
   Norvég kutatók most alaposabban megvizsgálták a kardiorespiratorikus fittség előnyeit és pontosabban próbálták meghatározni a fizikai aktivitás mibenlétét is. A Norwegian University of Science and Technology szakértői végső soron arra a megállapításra jutottak, hogy a magasabb fittségi szint megfelezheti a szívinfarktus kockázatát, az alacsony aktivitás viszont fokozza azt.
  A norvég kutatók 4500 személy adatait elemezték, akik 9 éven keresztül részt vettek a HUNT3 nevű egészségfelmérésen. Egyetlen résztvevőnek sem volt korábban szív-érrendszeri-, vagy tüdőbetegsége, magas vérnyomása vagy daganatos betegsége. A személyek fele nő volt, és 80 százalékuk az alacsony kockázati csoportban szerepelt a következő 10 évben bekövetkező szív-érrendszeri betegségek szempontjából. A szakemberek a maximális oxigénfelvevő képesség mérésével határozták meg a kardiorespiratorikus fittség mértékét. A 9 év utánkövetés alatt közülük 147 személynek volt szívinfarktusa vagy anginája – mindkét betegség a koszorúerek szűkülete miatt.
   Az összefüggések egyértelműek: az egészségesnek mondható személyek közt is megfigyelhető, hogy a legfittebb 25 %-nak megfeleződik az esélye a szívinfarktusra, a legkevésbé fitt 25 %-hoz képest. Ráadásul a kardiorespiratorikus fittség legkisebb mértékű fejlődése is számottevően csökkentette az infarktus és az angina pectoris (a szívizom vérellátási elégtelensége) előfordulásának kockázatát.
A norvég kutatók azt is hangsúlyozták, hogy már néhány hónapnyi, intenzív tréning is képes csökkenteni a szív-érrendszeri kockázatokat. Vagyis a tréning az egyik leghatékonyabb eszköz a megelőzésben – derül ki abból a kutatásból, amelyet dr. Vernes Réka ismertetett a Napidoktor.hu oldalon.