Evolúció az a folyamat, amelyben a biológiai populációk örökölhető tulajdonságai megváltoznak a generációk egymást követő során át – áll a Wikipédiában. De ezt talán le sem kellett volna írni, hiszen az evolúcióról mindenki hallott már, aki járt iskolába. Persze szép számmal vannak, akik mindezt vitatják, vagy nem fogadják el.

   Az evolúcióval kapcsolatban ugyanakkor még számtalan megismerni valónk van. Erről tanúskodik egy holland tanulmány is, amely szerint az emberi evolúció sokkal lassabban zajlik ma, mint az az emberszabásúaknál megfigyelhető, ez pedig rengeteg új kérdést vet fel – írta a 24.hu.

   Az emberi evolúció tempójával kapcsolatban nincs új a nap alatt, korábban is nagyon jól tudtuk mérni, hogy milyen változások zajlanak milyen időközönként az emberi faj története során. Csakhogy arról fogalmunk sem volt, hogy ehhez képest távoli rokonaink, az emberszabásúak hogyan állnak – derül ki a holland Aarhus Egyetemről és a koppenhágai állatkertről a Nature Ecology and Evolution tudományos folyóiratban publikált tanulmányból.
   A kutatók génszekvenáltak hét csimpánzcsaládot, két gorillacsaládot és egy orangutáncsaládot. Kiderült, hogy az emberi evolúció nagyjából egyharmadával lassabb, mint a többi főemlősé. A kutatók nem tudják, hogy ezt mi okozhatja, lehet a környezetünk változása, vagy az, hogy egyre tovább élünk. De talán nem is az ok a fontos, hanem az, hogy ez a jelenség átírhatja az egész evolúciós idővonalunkat, kezdve attól, hogy mikor kezdődött el kifejlődni a majmokkal közös ősünkből az ember.
   Eddig nagyjából úgy számolták a tudósok, hogy az ember és az orangután valamikor 35 millió évvel ezelőtt váltak szét a közös őstől. A feltárt maradványok viszont legkorábban 20 millió évvel ezelőttire teszik az eseményt. Az új számítások szerint ez a szétválás inkább 15,9 millió évvel ezelőtt történhetett meg.
   A csimpánzoktól az új adatok szerint nagyjából 6,6 millió éve különültünk el, a gorilláktól pedig 9,1 millió évvel ezelőtt. Az egész felfedezés nemcsak a most élő emberszabásúak, hanem a már kihaltak idővonalára is hat, így például a neandervölgyi emberekre is.
   Az új felismerés ráadásul nem kizárólag a múltba tekint vissza: azzal, hogy jobban megértjük a populációk változását, a most veszélyeztetett emberszabású majmokról is többet tudunk meg, ezzel pedig ügyesebben jövendölhetjük meg, hogyan hat majd rájuk a klímaváltozás hosszú távon – olvasható a 24.hu oldalon.