Aki kutyát, macskát tart, tudja, hogy igen gyorsan telik le az a tíz-tizenöt év, amíg kedvencük velük marad. A gazdák joggal érzik igazságtalannak a sorstól, hogy néhány röpke év után az elmúlás elragadja tőlük imádott társukat. De ha az illető nem ragaszkodik a kutyához, vagy macskához, találhat egy több évtizedig vele maradó állat társat magának.

   Ilyen például a nimfapapagáj, amely madár ausztráliai hazájában olyan gyakori, mint nálunk a varjú. Mindenütt megtalálható a városi parkoktól az őserdőkig. Európába feltételezhetően a hullámos papagájjal egy időben kerülhetett és könnyű tenyészthetősége miatt a madárkedvelők hamar felfedezték előnyeit – írta a Háziállat.hu.

   A nimfapapagáj nagyságát tekintve körülbelül a gerléhez hasonlítható, bár farka lényegesen hosszabb. A nagyobb testméret miatt a hullámospapagájjal szemben a szerencsés gazda egy nagy papagáj tulajdonosának érezheti magát anélkül, hogy komolyabb kiadásba kellene vernie magát, mert a jó szaporodóképességnek köszönhetően a madár ára is elég alacsony. Vásárláskor figyelembe kell venni, hogy ez a madár akár 25-30 évig is elél.
   A nimfapapagáj tartása nem okozhat gondot, mert viszonylag kis kalitkában is jól megvan, ha naponta kis időre kiengedjük, hogy röpködhessen. Nem érzékeny, nem kényes madár, hazai tapasztalatok szerint, ha ősszel fűtetlen helyiségben hagyjuk, még akkor is minden károsodás nélkül áttelel, ha a hőmérséklet a fagypont alá süllyed. De ilyen esetben naponta legalább kétszer langyos ivóvízről kell számára gondoskodni.
   Eleségként beéri a hullámospapagájoknak készített vörösköles-zab keverékkel, ha adunk mellette mindennap egy-egy evőkanálnyi napraforgómagot is. Ezenkívül szívesen fogyasztja a szokásos zöldeleségeket: salátalevelet, tyúkhúrt, sárgarépa zöld levelét, reszelt nyers sárgarépát, almát, körtét.
   Ha kellően fiatal példányt sikerül beszereznünk, rövid idő alatt egészen kezessé, szelíddé válik. A fiatal példányok könnyen idomíthatóak. Ezek a példányok szívesen üldögélnek gazdájuk vállán még ha az illető házimunkát végez, számítógépet használ, vagy sétálgat a lakásban. Ha néha repülnek is egy-egy kört, visszatelepednek gazdájuk a vállára, fejére és hagyják magukat megfogni, ha vissza akarják őket tenni a kalitkájukba. Az idomított madarak gazdájukat nem csípik, pedig ez a madár nagyon tud csípni.
   A tapasztalat szerint a madaraknak csak egyharmada szólal meg, ez egyértelműen mutatja azt is, hogy a tanulékonyság a nimfapapagáj egyéni képességén is múlik, vagyis nem mindegyik madár képes megtanulni beszélni – olvasható a Háziállat.hu oldalon.
   Annyit azért jegyezzünk meg, lehet, hogy a csendes madár még kedvesebb is, mint a beszélő, amelyik ugyan tud néhány szót, de be nem áll a csőre.