Az elmúlt másfél hétben egyik tüntetés követte a másikat és úgy tűnik, ha a tiltakozás dühe nem lankad, kemény, útlezárásokkal sztrájkokkal, tüntetésekkel teli januárunk lesz a parlament állampárti része által ellenvetés nélkül elfogadott, a többség által csak rabszolgatörvényként elhíresült jogszabály miatt. Ha valaki még nem tudná, e törvény évi 250-ről 400 órára emelte a túlórakeretet.

   Az csak egy dolog, hogy ezzel akár heti 68 óra munkára is kötelezhetik a munkavállalókat, akik jószerével csak aludni járnak majd haza, de a túlmunka káros az egészégre is. A Privátbankár.hu a munkaórák száma és a halálozási okok közötti, tudományosan igazolt összefüggéseket vizsgálta meg.

   Az elmúlt évtizedekben számos kutatás foglalkozott a témával, a legátfogóbb közülük talán a University College London tudósai által 2015-ben publikált tanulmány: ez ugyanis rengeteg korábbi kutatás eredményeit összegezte három kontinensről, Európából, az Egyesült Államokból és Ausztráliából. Az eredmények azt mutatják, hogy azoknál, akik hetente több mint 55 órát dolgoznak, 33 százalékkal nagyobb a stroke kialakulásának veszélye, mint a 35-40 órát munkával töltők esetében. 17 tanulmány adatai alapján mondják ezt a kutatók, amelyek 530 ezer ember átlagosan 7,2 éves időszakot felölelő adatait összegezték.
   A szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulása a heti 55 órát dolgozók esetében 13 százalékkal valószínűbb. Ez több mint 600 ezer ember életútját érintő vizsgálatok alapján derült ki, akik életútját átlagosan 8,5 éven át követték.
   A túlmunka által előidézett halál hátterében élettanilag a gyakori stressz áll, de a túlzott munkavégzéssel járó jellemző viselkedési mechanizmusok is növelik a kockázatot. A testmozgás hiánya klasszikusan ilyen tényező, de az is kimutatható, hogy a sokat dolgozók hajlamosabbak a kockázatos szint fölött alkoholt fogyasztani. Ráadásul aki ideje jelentősebb részét munkahelyén tölti, sokkal nagyobb valószínűséggel hagyja figyelmen kívül a test figyelmeztető jeleit is.
   A túlzott munka és az egészségi állapot közötti összefüggések ráadásul azzal együtt érvényesek, hogy figyelembe vették a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a fizikai aktivitás hatása mellett a szokásos szív- és érrendszeri rizikófaktorok hatását is, mint például a magas vérnyomást és a magas koleszterinszintet – derül ki sok más mellett a Privatbankár.hu cikkéből.