Amikor nyugdíjas lesz egy ember és napjai nagy részét már otthon tölti, többnyire keres egy olyan elfoglaltságot, amellyel akkor is múlathatja az időt, ha a tévében nincs semmi érdekes, vagy nincs kötelező teendője a ház körül. Sokan vesznek elő ilyenkor keresztrejtvény, hogy annak megfejtésével ne csak szórakozzanak, de edzésben is tartsák az elméjüket.

   Mindeddig az orvosok is úgy gondolták, hogy az agy tornáztatása segít elkerülni az idős korban sokszor bekövetkező szellemi képességek romlását. Egy új skót tanulmány szerint ugyanakkor a keresztrejtvényfejtés vagy a sudokuzás nem véd meg az időskori mentális hanyatlástól.

   Korábban széles körben elterjedt nézet volt az agy frissességének megőrzésével kapcsolatban a „használd, vagy elveszíted” elmélete. A BMJ folyóiratban közölt tanulmány, amely az Aberdeeni Királyi Kórházban dolgozó Roger Staff és az Aberdeen-i Egyetem közreműködésével készült, arra az eredményre jutott, hogy azok az emberek őrzik meg jobban a mentális képességeiket, aki egész életükben rendszeresen végeztek intellektuális tevékenységet. Az ő mentális hanyatlásuk a kutatók szerint magasabb kognitív pontról indul. Az nem derül ki a kutatásból, hogy vajon a kognitív hanyatlás lassabb is lesz-e ezáltal – ismertette a tanulmányt a BBC News kedden.
   A kutatásban 498 ember vett részt, akik 1936-ban születtek, és 11 éves korukban intelligencia-felmérést végeztek velük. A kutatás akkor kezdődött, mikor betöltötték a 64. évüket. A következő 15 évben öt alkalommal mérték fel emlékező képességüket és szellemi gyorsaságukat. Kiderült, hogy a problémamegoldással kapcsolatos tevékenység nem védi meg az embert a szellemi hanyatlástól. Ugyanakkor azok, akik egész életükben, folyamatosan végeztek intellektuális tevékenységet, idős korukban is magasabb szinten voltak birtokában szellemi képességeiknek. A tanulmány nem állapított meg okozati összefüggéseket. Időközben a kutatásban részt vevők közül többen kimaradtak, néhányan elhunytak.
   Korábban néhány tanulmány megállapította, hogy a kognitív tréning javíthatja az emlékezet és a gondolkodás néhány aspektusát, különösen középkorúaknál vagy idősebbeknél a napi feladatok ellátásában. Ám azt egyetlen kutatás sem bizonyította, hogy az agytréning megvédene a demencia kialakulásától.
   A brit Global Council on Brain Health egy tavalyi jelentésében arra ösztönzött, hogy az agytorna helyett az emberek minél fiatalabb koruktól végezzenek olyan agystimuláló tevékenységeket, mint a zenetanulás, rajzkészség fejlesztés vagy a kertészkedés, hogy ezzel őrizzék meg egészséges agyi funkcióikat életük későbbi részében.
   David Reynolds, a brit Alzheimer Kutatóintézet vezető szakembere szerint a tanulmány újabb adalék a „használd, vagy elveszíted” vitában. A tudós hangsúlyozta, hogy a szellemi aktivitás megőrzéséhez a jó fizikai állapot, az egészséges, kiegyensúlyozott étrend, a dohányzás mellőzése, az ajánlásoknak megfelelő, határokon belüli alkoholfogyasztás, a testsúly megőrzése, a koleszterolszint és a vérnyomás kordában tartása járulhat hozzá.