Bár most éppen nem aktuális a téma a téli álmot alvó természet miatt, de ahogy kitavaszodik máris szembesülnek a gazdák a csigák okozta károkkal. Sokan védekeznek ellenük a maguk módján, közben a kutatók meg a csigák étkezési szokásait vizsgálják. E téren, úgy tűnik, újabb ismeretekhez jutottak.

   A kertészek már évek óta találgatják, miért szeretik jobban a csigák egyes növények palántáit. A tudósok feltételezése szerint a kártékony puhatestűek a fiatal növények által kibocsátott szag alapján döntenek, egyenek vagy sem – olvasható a Phys.org cikke nyomán a Magyarmezőgazdaság.hu oldalon.

   A Plymouth Egyetemen végzett kutatás során több száz csigának kínáltak fel tizennégy különböző mezei növényfaj palántáját. A tanulmányt az állatok és növények közötti interakciók szakértője, Dr. Mick Hanley egyetemi docens vezette, Roger Shannon, a Plymouth Egyetem posztdoktori hallgatójának segítségével. A kutatásban részt vett a Southampton Egyetem és a francia Lyon Egyetem is.
   Ahogy kiderült, a házas- és meztelen csigák a természetes környezetükben is ugyanolyan kártékonyak a frissen kicsírázott növényekre nézve, mint a kiskertekben. Ahogy Hanley elmondta, azt is régóta tudjuk, hogy a mezőn élő fajok nem egyformán esnek áldozatul a puhatestűek falánkságának. A csigák aktivitásának helyét és idejét erősen befolyásolja, hogy mely növények élik túl az érzékeny csíranövény stádiumot.
   A gyakorlatban tehát azzal, hogy a puhatestűek elpusztítják bizonyos fajok frissen csírázott példányait, befolyással bírnak az élőhelyen kialakuló vegetációra, azaz a növényi közösségre. A mostani kutatás egyébként egy korábbira épül, ami kifejezetten a repcére koncentrálva keresett olyan természetben is előforduló kémiai összetevőket, amikkel meg lehet védeni a fiatal növényeket az őket fogyasztó kártevőktől.
   A tanulmányhoz a pettyes éticsigákat Plymouth és Southampton környékén gyűjtötték be, majd többféle mezei növény palántáját kínálták fel nekik, és rögzítették, mit fogyasztottak legszívesebben. Minden egyes csíranövénynél vizsgálták, található-e benne az ízét befolyásoló, védekezésre szánt összetevő, vagy illékony anyag, ami a szagát befolyásolja. Ebből tudták kimutatni, hogy a kettő közül melyik van hatással a csigák választására.
   Az eredmények azt mutatták, hogy a csigák választását nem befolyásolták az olyan kémiai anyagok jelenléte, mint a fenol vagy a cianid – amelyek egyes növényfajokban természetes módon jelen vannak – azonban az illékony anyagoknak, amely a szagukat határozza meg, fontos szerep jutott.
Ahogy a kutató mondta, már Charles Darwin is felismerte, hogy a meztelen csigák és házas társaik nagy pusztítást képesek végezni a fiatal növények között. Sokáig úgy gondoltuk, hogy a puhatestűek az ízük alapján választják ki, mit esznek meg.
   Egy kis csíranövénynek még egy csiga-harapás is végzetes lehet. A mostani kutatás azt mutatja, hogy néhány növény fiatal egyedei riasztó hatású illékony kémiai vegyületeket használnak, hogy megelőzzék a csigák kártételét, így semmilyen sérülés nem éri őket – olvasható a Magyarmezőgazdaság,hu oldalon.