Arról aligha érdemes vitatkozni, mert tény, hogy a Föld klímája erősen melegszik, a klímaváltozás pedig igen súlyos károkat okoz, emberéletek sokaságát követeli. Ez még akkor is így van, ha a világ vezető gazdasági nagyhatalmának első embere önös érdekből tagadja ezt, s bár más vezetők elismerik ugyan a változás tényét, de nem tesznek ellene semmit.

   Nagy volt az öröm 2015 végén, amikor néhány ország kivételével az egész világ megállapodott Párizsban az üvegházhatású gázkibocsájtás csökkentéséről. De már akkor is voltak szkeptikusok, akik jelezték, hogy a megállapodás nem fog sokat érni, mert a kvóták nem kötelezőek, csak önkéntesek. A kialakult helyzetről a G7.hu írt.

   A gazdasági portál cikke szerint meg is érkezett az első jelzés, hogy ez így tényleg nem ér sokat, mert 2017-ben három év csökkenés után újra emelkedett a széndioxid-kibocsájtás, 53,5 milliárd tonnára, és ha a mezőgazdasági eredetű kibocsájtást nem számoljuk, akkor rekordszintre – derült ki egy a minap kiadott ENSZ-jelentésből. Várhatóan 2018-ban és a rákövetkező években is emelkedni fog a kibocsájtás.
   Ahhoz, hogy a párizsi megállapodás céljai teljesüljenek, tehát ne érje el 2 fokot a felmelegedés az ipari forradalom előtti időszakhoz képest, 2030-ig fokozatosan 25 százalékkal kellene csökkenteni az éves kibocsájtást. Ha pedig meg akarna állni a világ egy átlagosan 1,5 fokos felmelegedésnél, akkor tíz év alatt 55 százalékot kéne csökkenteni rajtuk. Ez utóbbihoz nagyjából ötször akkora önkéntes erőfeszítésre lenne szükség, mint amennyit az országok eddig vállaltak. A jelenlegi folyamat alapján az évszázad végére 3-6 fokot emelkedhet az átlaghőmérséklet, ami tudósok szerint a bolygó mostani ökológiai rendszerének összeomlását okozná.
   Ha 2030-ig nem sikerül bezárni a kibocsájtási rést – tehát az egyezményben vállalt szintre csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsájtását –, akkor gyakorlatilag kizárt, hogy 2 Celsius foknál megálljon a felmelegedés, derült ki az ENSZ IPCC októberben kiadott jelentéséből. A most kiadott jelentésből viszont úgy tűnik, hogy ez annál is nehezebb lesz, mint ahogy októberben előre jelezték.
   A jelentés kimondja azt is, hogy nem csak az egyezményből kilépő Egyesült Államok, hanem a gazdag országok nagy része, így az Európai Unió, Kanada, Ausztrália, Dél-Korea sem teljesíti azt a kibocsájtás-csökkentést, amit ígért. De a kibocsájtás növekedésének legnagyobb forrásai továbbra is Kína és India, ahol egyelőre még az sem látszik, hogy mikor fog tetőzni a folyamat.
   A Párizsi Egyezmény keretében egyébként december elején egy újabb konferenciát tart az ENSZ Lengyelországban, ahol az a cél, hogy kidolgozzanak egy egységes szabályzatot az egyes országoknak – összegezte a G7-hu a jelenlegi állapotot.