Sokan kérik orvosukat, amikor megbetegszenek, hogy írjon fel nekik antibiotikumot, pedig e szerek a vírusok ellen nem, csak a bakteriális fertőzések esetén hatásosak. Mindezek ellenére világszerte rengeteg ember szed antibiotikumot olyan bajokra, amelyek másként is kezelhetők. Emiatt nem csak az emberek, de a kórokozók is hozzászoknak a szerekhez, sőt igen ellenálló szuperbaktériumok jönnek létre.

   Mintegy 2,4 millióan halhatnak meg a több antibiotikumnak is ellenálló, úgynevezett szuperbaktériumok okozta fertőzésekben Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában 2050-ig – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az elmúlt héten közzétett jelentéséből.

   Ahogy az elemzésben olvasható, négy halálesetből három azonban megelőzhető lenne, ha évente fejenként csak 2 dollárnyi, mintegy 560 forintnyi összeget költenének az országok olyan egyszerű dolgokra, mint a kézmosás vagy a szükségtelen antibiotikum-felírás megállítása. A becslések szerint Dél-Európa országaiban a legnagyobb a kockázat: Olaszország, Görögország és Portugália lesz az élen az OECD-országok között a fertőzések okozta halálozási arányok listáján.
   A modern orvoslás egyik legnagyobb fenyegetésével szembe lehetne szállni a jobb higiénia előmozdításával, az antibiotikumok indokolatlan felírásának befejezésével, a betegek gyorstesztelésével, hogy eldöntsék, baktérium- vagy vírusfertőzés miatt fordultak-e orvoshoz, a gyógyszerfelírás késleltetésével, valamint tömegtájékoztatási kampányokkal. Egy-egy átfogó egészségügyi intézkedéscsomag befektetései akár egy éven belül is kifizetődnének, hosszú távon pedig évente 4,8 milliárd dollárt lehetne megtakarítani a jelentés szerint.
   Az összes vizsgált országban átlagosan 17 százalék volt az antibiotikumrezisztens fertőzések aránya 2015-ben, de jelentős különbségek mutatkoztak az egyes országok között. Törökországban, Koreában és Görögországban nagyjából 35 százalékos az arány, míg Írországban, Hollandiában és Norvégiában 5 százalékos a ráta. Magyarországon 22,2 százalékot mértek.
   Noha a rezisztens fertőzések átlagos növekedése lassulni látszik, a jelentés szerint komoly okok vannak az aggodalomra. Az OECD-országokban az úgynevezett második és harmadik vonalbeli, tehát a legfejlettebb és a leghatásosabb antibiotikumoknak is ellenálló fertőzések aránya 2030-ra 70 százalékkal növekedhet az előrejelzések szerint a 2005-ös arányhoz képest.
   Az antibiotikumoknak ellenálló fertőzéseknek leginkább az egyévesnél fiatalabb gyerekek és a hetvenévesnél idősebbek vannak kitéve, és amelyek a férfiaknál nagyobb eséllyel alakulnak ki, mint a nőknél.