Ha igazán szép kort megért emberről esik szó, gyakran elhangzik az a megállapítás is, hogy szerencsés, vagy jó géneket örökölt az illető. Mindeddig a legtöbben úgy vélték, hogy a hosszú élet eléréséhez valóban kiváló génekre van szükség, most viszont kutatók ennek ellenkezőjét állítják.

   Bár vannak a hosszú élettel kapcsolatba hozható gének, a kutatások többsége idáig is azzal számolt, hogy a genetika súlya kisebb, a tudósok 30 százalék körülire szokták tenni a genetikai faktort, a többi inkább azon múlik, hol és hogyan élünk – írta az Index.hu a Livescience.com oldalon megjelent tanulmányra hivatkozva.

   A Live Science-en is ismertetett új kutatás még ennél is csekélyebb szerepet tulajdonít a géneknek. Az elemzést tulajdonképpen a családfák népszerűsége és az internet tette lehetővé. A kutatók az egyik legnagyobb genealógiai honlap, az Ancestry hatalmas adatbázisát elemezték azt vizsgálva, hogy a rokonok élettartama milyen statisztikai összefüggéseket mutat.
   Bár a hosszú élet „öröklődhet”, ha a nagyszülők és a szülők sokáig élnek, nagyobb valószínűséggel érhetnek el az utódok is viszonylag magas kort. Ez azonban nem kizárólag a géneknek tulajdonítható, hiszen egy családon belül a környezeti faktorok, az étkezés, az életmód is többé-kevésbé hasonlíthat. Ezzel függ össze, hogy a házastársak életkora között is van jellemző összefüggés, holott köztük nincs szoros genetikai kapcsolat.
   Mint a Genetics folyóiratban megjelent tanulmány szerzői kimutatták, még a távolabbi nem vérrokonok, mint a sógorok vagy a házastársak unokatestvéreinek életkora is nagyobb valószínűséggel lesz hasonló. A kutatók szerint erre magyarázat lehet az, hogy az emberek hajlamosak hozzájuk hasonlót választani. A férj és feleség hasonlósága részben lehet genetikai is, de még inkább társadalmi.
   A házassági homogámia (azonos társadalmi csoportból származó párok házassága) miatt a házasságon keresztül szerzett rokonok életesélyei között is van hasonlóság. Ezeket a tényezőket is figyelembe véve a genetikai meghatározottság még kisebbnek látszik, a friss kutatás eredménye szerint a főként amerikai adatokat tartalmazó nagy mintán mindössze hét százalék. Ez pedig azt jelentheti, hogy 93 százalékban a táplálkozás, alvási szokások, lelki folyamatok, az egészséges vagy egészségtelen életmód a felelős azért, hogy egy ember milyen idősen hal meg – írta az Index.hu a Livescience.com portálon megjelent tanulmány alapján.