Vannak települések amelyek kezdenek elöregedni és ez nem az épületek állapotáról szól, nem a benne lakók koráról. Köszönhetően a modern orvostudománynak, a korszerű gyógyszereknek, táplálkozásnak, az egészségügyi ellátás fejlődésének, a világban mind többen érnek el magas életkort. Amennyire üdvözlendő ez a tény, olyannyira nagy terhet jelent a kormányoknak.

   Az idősek arányának emelkedése a XXI. század európai országainak legmeghatározóbb demográfiai folyamata, amely egyéni és társadalmi szinten is számos kihívást tartogat. A WHO definíciója szerint az aktív idősödés azt jelenti, hogy az életminőség ebben az életszakaszban is javítható, s fenntartható az önállóság, a szabadidő tartalmas eltöltése – írta a Napi.hu.

   Az idősek arányának emelkedése a 21. század legmeghatározóbb demográfiai folyamata az európai országokban. Az ENSZ számításai szerint míg 2010-ben a világ népességének közel 8 százaléka töltötte be a 65. életévét, 2050-re több, mint kétszeresére, 2100-ra akár háromszorosára nő az arányuk. 2010-ben még csak 524 millióan töltötték be a 65 évet, 2050-re már másfél milliárdnyi Föld-lakó lehet ebben az életkorban. (A Vétó megjegyzése: a prognozisok szerint 2050-re 9,8 milliárd ember él majd a Földön).
   Az elmúlt évtizedekben Magyarországon is jelentősen nőtt a születéskor várható élettartam: a 65 évesek és annál idősebbek aránya Magyarországon az elmúlt hat és fél évtizedben csaknem két és félszeresére emelkedett: az 1949-es közel 8 százalékról 2014-re csaknem 18 százalékra. A hosszabb élettartam azonban nem minden esetben jelent minőségi életéveket, ezért az egészségesen tölthető évek alakulására érdemes koncentrálni. 2014-ben az EU-ban egy férfi átlagosan 61,4, egy nő 61,8 egészséges életévre számíthatott, addig Magyarországon 60,8 illetve 58,9 egészséges év várt a nőkre, illetve a férfiakra.
   Az idősödés egyéni és társadalmi szinten is számos kihívást jelent. Az aktív öregedés az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szerint olyan egészségi állapot, amellyel az életminőség ebben az életszakaszban is javítható, s fenntartható az önállóság, a szabadidő tartalmas eltöltése. Ebben a megközelítésben fontos szerep jut a hobbinak és kulturális tevékenységeknek, a társas kapcsolatoknak, a tudás és a tapasztalatok megosztásának. A szubjektív jólétet fokozza a támogató, késztető közeg, egy olyan megtartó közösség, amely ébren tartja a motivációt a sportra, a hobbik űzésére, új készségek elsajátítására, segít a világra nyitottnak, derűsnek maradni az emberek életének harmadik korszakában is – derül ki a Napi.hu írásából.