Az ember oly mértékben változtatta meg a természeti környezetet, hogy ezzel az állat- és növényvilág számos fajának kipusztulását idézte, idézi elő. És minél több az ember, annál kevesebb lesz a fajokban gazdag vizes terület.

   Világszerte riasztó mértékben csökken a fajokban különösen gazdag vizes területek kiterjedése. 1970 és 2015 között a vizes területek 35 százaléka tűnt el a klímaváltozás, a környezetszennyezés, valamint a tengerparti és folyótorkolati régiókban folyó városépítkezések miatt – áll a ramsari egyezmény titkári hivatalának új jelentésében, amelyről a Hvg.hu írt.

   A ramsari egyezményt a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeiről szóló, az egyik legrégebbi nemzetközi természetvédelmi egyezmény, amelyet 1971-ben, az iráni Ramsar városában hagyták jóvá. Több mint 170 ország kötelezte el magát a vizes élőhelyek védelme mellett. Ezeknek az országoknak – köztük Magyarországnak – képviselői október 21. és 29. között Dubajban tanácskoznak.
   A The Global Wetland Outlook című, angol, francia és spanyol nyelven olvasható jelentés szerzőinek becslése szerint a vizes területek kiterjedése világszerte 12,1 millió négyzetkilométer. Ennek 32 százaléka Ázsiában, 27 százaléka Észak-Amerikában, 16 százaléka pedig Latin-Amerikában és a karibi térségben található. Ide tartoznak a tavak, a mocsaras vidékek, a partvidékek, a lagúnák, a mangroveerdők és a korallzátonyok. Az európai vizes területek kiterjedése 35 százalékkal esett vissza csaknem fél évszázad alatt, így ma az összes terület 12,5 százalékát teszi ki. Afrikában 42 százalékkal csökkent a kiterjedésük. A legnagyobb veszteséget Latin-Amerikában regisztrálták: ott 59 százalékkal esett vissza a vizes területek kiterjedése.
   Közvetlen vagy közvetett módon gyakorlatilag ezek a régiók biztosítják az emberiség ivóvízkészletét. A világ fajainak 40 százaléka él vagy szaporodik ezeken a vidékeken, és több mint egymilliárd ember él vizes régióban, amely nemcsak táplálékot, hanem az orvosságokhoz szükséges genetikai forrásokat is biztosítja. Megakadályozzák az áradásokat, védik a partokat és szabályozzák a klímát.
   A vizes területeket a beépítésen túl a műtrágya növekvő használata is veszélyezteti. Alkalmazása az ENSZ becslései szerint az elmúlt tíz évben 25 százalékkal növekedett. Ezáltal a vizes területeken olyan gyorsan fejlődnek a fajidegen növények, hogy elveszik az oxigént más növények és állatok elől.
   Az egyre több helyen alkalmazott duzzasztógátak megváltoztatják a folyók eredeti vízháztartását. Ráadásul a szennyvizek 80 százaléka nem megfelelően szűrve érkezik a vizes területekre.