Akinek már volt, vagy van Alzheimer-kóros hozzátartozója, tudja, hogy a betegséghez és a beteghez nagyon nagy türelem, míg az ápolásához önfeláldozásra is szükség van. Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás, vagyis a demencia leggyakoribb oka, a szellemi képességek súlyos romlásával jár együtt, olyannyira, hogy a mindennapi életvitelt, önellátást is lehetetlenné teszi.

   Szeptember 21-én volt az Alzheimer világnap. A kór egy bajor orvosról és pszichiáterről, Alois Alzheimerről kapta a nevét, aki a 20. század elején írt róla először. A világnap megtartását 1994-ben kezdeményezte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) – írta a Magyarhírlap.hu.

   Világszerte ötvenmillióra becsülik a demencia előfordulását, de harminc éven belül száz millióra emelkedhet a betegek száma. A legkülönbözőbb becslések vannak arra vonatkozóan, hogy hazánkban hány Alzheimer-kórban szenvedő beteg él, az biztos, hogy százezres nagyságrendű betegről van szó. A társadalom elöregedése miatt további növekedéssel kell számolni, hiszen hatvan felett a gyakoriság tíz évente megduplázódik.
   Nem árt szem előtt tartani, hogy az Alzheimer-kór csupán a leépülés egyik válfaja. A kóros feledékenység csak egy tünet, ezért el kell dönteni, valóban alzheimeres betegről van-e szó, vagy a feledékenység egy másik betegséghez társuló tünet, amely lehet többek között agydaganat, hormonzavar, depresszió vagy vitaminhiány is. Ha egy családban a családtagok valamelyikénél memóriazavart, az érdeklődés beszűkülését, a készségek gyengülését tapasztalják a hozzátartozók, a beteget ki kell vizsgálni. Az igazi demens gyakran nem panaszkodik memóriazavarra, a változást a környezet észleli. Egyszerű teszttel megállapítható, hogy valakinél valóban Alzheimer-kórra kell-e gyanakodni. Meg kell kérni az illetőt, hogy rajzoljon le egy analóg órát, amelynek mutatói például fél tizenegyet vagy négy órát jeleznek. Ha nem sikerül, érdemes további vizsgálatokat kezdeményezni.
   Bár az Alzheimer-kór okait az orvostudomány még nem ismeri, azt azonban igen, hogy a magas vérnyomás, fej-traumák, rosszul kezelt cukorbetegség, egyes nyugtatók, illetve az elhízás is mind növelik az Alzheimer-kór kockázatát. A szellemi és fizikai aktivitás azonban kedvező hatású. A rizikófaktorok ismerete azért fontos, mert a betegség ugyan nem gyógyítható, ezeket a tényezőket azonban befolyásolni lehet – derül ki a Magyarhírlap.hu írásából.