Akik fél évszázada tanultak biológiát, még nem találkoztak azokkal a növényi és állati fajokkal, amelyekkel manapság már együtt kell élnünk. Ezek a változások többnyire nem örömteliek, de ezért csak magunkat, pontosan a mindent átalakító embert okolhatjuk

   Durván beavatkoztunk a természet rendjébe és a természet erre nagyon nem tetsző válaszokat ad. A felmelegedésnek-lehűlésnek van természetes ciklikussága, de ez ezer években mérhető. Ezeket a ciklusokat rövidíti le az ember, aki a túlzott szén-dioxid-kibocsátásban vétkes – olvasható Duol.hu oldalon.

   A klímaváltozást, a globális felmelegedést az üvegházhatás okozza, amiről a megnövekedett szén-dioxid-kibocsátás tehet, így ugyanis a Földön keletkező hő nem tud elszökni a légkörön kívülre – mondta el a Duol.hu-nak Tóth Károly, a Vadex Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese, akit a klímaváltozásnak az erdőgazdálkodásra kifejtett hatásáról kérdezett a megyei lap.
   A szakember szerint a klímaváltozástól nem függetlenül jelentek meg olyan invazív fajok is Magyarországon, mint például a közismert harlekinkatica vagy az ázsiai poloska. De ilyen özönfajok a gyapottok-bagolylepke, a tölgy-csipkéspoloska vagy a szelídgesztenye-gubacsdarázs is. Normál esetben a tápláléklánc révén helyreáll a természetes egyensúly, e rovarok esetében azonban, mivel óriási a számuk, és nincs elegendő ellenségük ez már nem lehetséges. Inváziós fajok a növények között is találhatók. Ilyen az ecetfa, a kései meggy, a turkesztáni szil, a nyugati ostorfa, az ezüstfa, a bálványfa és a vadszőlő.
   Magyarországon elsősorban a levegő páratartalma, a csapadékmennyiség és az átlaghőmérséklet alapján öt erdészeti klímazónát különítenek el. A lucos klíma, amelynek jellemző fás szárú növénye a luc- és a vörösfenyő, Sopron és Kőszeg környékén lelhető fel néhány száz hektáron. A bükkről elnevezett zóna a hegyvidékekre jellemző, ilyen a Bakonyban is található. Van aztán a gyertyános-tölgyes, a cseres- tölgyes, végül az erdőssztyepp. Az utóbbi a legkevésbé párás és a legmelegebb.
   A klímaváltozás hatására a korábbi zónahatárok elmozdultak, az alsóbbak a felsők rovására nyernek teret. A folyamat meglétét, amelynek hatására például feltűnően pusztulnak a bükkösök Zalában vagy a Zselicben, konkrét meteorológiai mérések igazolják. Annak hatására, hogy kevesebb a csapadék, legyengülnek a fák, s így kiszolgáltatottá válnak a gombáknak, rovaroknak, például a szúnak. A klímaváltozás ellen, annak kivédésére hatalmas léptékű erdőtelepítésre lenne szükség, hiszen a fák a lélegzésnél szén-dioxidot használnak fel, ugyanakkor a fotoszintézishez elegendő vízre is szükség van – hangsúlyozta Tóth Károly.
   Hazánk egyébként már elindult ezen az úton: nemzeti éghajlatváltozási stratégia készült, illetve az ország erdősültségének mértéke ötven év alatt 16-ról 22 százalékra nőtt, a távlati cél a 27 százalék elérése. A Vadex is folyamatosan telepít erdőt, csak lassan nincs már ehhez szabad terület – derül ki a Duol.hu írásából.