A nagy hőség idején az ember sokszor érzi úgy, hogy szinte felforr az agya, még az egyszerűbb feladatok megoldása is gondot jelent. Nehezebben számol, méri fel a valós helyzetet, nehezebben dönt. Mindennek komoly veszélyei is vannak. De vajon tényleg lelassul az agyunk a kánikulában?

   A kutatók azt vizsgálták, hogy az agyunk hogyan reagál a melegre. Ehhez légkondicionált és nem légkondicionált épületekben élő diákok teljesítményét vizsgálták, és arra jutottak, hogy az előbbiek sokkal jobb eredményeket értek el teszteken, mint az utóbbiak. A diákok átlagosan 21,5, illetve 26,5 fokban voltak – írta a Hvg.hu.

   A vizsgálatot az egyik bostoni hőhullám idején végezték, a diákoknak naponta kétszer kellett feladatokat megoldaniuk. A nem légkondicionált épületekben élők túl azon, hogy rosszul oldották meg a feladatokat, még lassabban is jutottak el a rossz megoldásig.
   Az eredmény meglehetősen aggasztó, ha azt vesszük, hogy egyre gyakoribbak a hőhullámok. A tanulmány szerzői szerint még rengeteget kell tanulnunk arról, hogy a testünk és az agyunk hogyan reagál a hőségre. Szakértők szerint hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy tudunk ellensúlyozni, hogy mindent rendben el tudunk végezni egy hőhullám idején, de a bizonyítékok azt mutatják, hogy a benti hőmérsékletnek drámai hatása lehet arra, hogy mennyire vagyunk produktívak és mennyire vagyunk képesek tanulni – derül ki abból a kutatásból, amelyet a Hvg.hu ismertetett.