Soha nem élt ennyi ember egyidejűleg a Földön és sohasem volt olyan nagymértékű a bolygó erőforrásainak felélése, mint jelenleg. A Föld minderre klímaváltozással, elsivatagosodással, az élővizek elsavasodásával, fajok kihalásával válaszol, de a vallások vezetői és a kormányok semmit sem tesznek a túlnépesedés ellen, ahogy az államok az ipar és mezőgazdaság okozta károk enyhítése érdekében sem sokat.

   Idén minden eddiginél korábban, augusztus 1-én érkezik el a túlfogyasztás napja. Ez azt jelenti, hogy 2018-ban mindössze 212 nap alatt fogja elhasználni az emberiség azt az erőforrás-mennyiséget, amelynek egy évre kellett volna elegendőnek lennie ahhoz, hogy a Föld a jelenlegi állapotában fennmaradhasson – írta a 24.hu.

   A Global Footprint Network nevű nemzetközi kutatószervezet 2003 óta évről évre összehasonlítja a természeti erőforrások megújulóképességét az emberiség energiaigényével, azaz az ökológiai lábnyomával. A nemzetközi túlfogyasztás napja minden évben az a nap, amikor a két érték találkozik. Ettől a ponttól kezdődően fajunk már a bolygó megújulóképességén felül fogyaszt, ez pedig az ökoszisztéma rovására megy. Az emberi tevékenység aktuális szintjének fenntartásához annyi erőforrásra lenne szükség egy év alatt, amennyit 1,7 Föld tudna biztosítani – írta a The Guardian.
   A túlfogyasztás az 1970-es években kezdődött, amikor a népesség és a szükségletek növekedése miatt a populáció igénye átlépte a fenntarthatósági szintet. Az elmúlt négy évtizedben a túlfogyasztás napja egyre korábban jelentkezett, késő decemberről augusztus elejére került át. Tavaly augusztus 2-ára esett. A becslések alapján 2019 lehet az első év, amikor már júliusban elérjük a kritikus pontot.
   A Global Footprint Network szerint az egyre nagyobb mértékű élelmiszergyártás, nyersanyagkitermelés, erdőirtás és fosszilis tüzelőanyagégetés ugyan rövid távon haszonnal jár egyesek számára, ám az olyan hosszú távú következmények, mint a talajerózió, a vízhiány és az éghajlati változások egyre szembetűnőbbek.
   A jelenlegi állapot azonban visszafordítható. A szervezet úgy véli, hogy a húsfogyasztás 50 százalékának helyettesítése vegetáriánus étrenddel például öt nappal tolná vissza a túlfogyasztás napját, míg az épületek energiahatékonyságának növelésével és az ipari termelés átalakításával három hetet, a szén-dioxid-kibocsátás mértékének felére csökkentésével pedig három hónapot tudnánk nyerni.
   Az elmúlt évtizedekben a gazdasági fejlődés lassulása az energiaszükségletek csökkenésével járt együtt, ez pedig pozitívan hatott az ökológiai mutatóra. A 2007-2008-as pénzügyi válság öt nappal tolta ki a túlfogyasztás napját. Az 1980-as és 1990-es évek gazdasági visszaesései, illetve az 1973-as olajválság ugyancsak csökkentették a bolygóra nehezedő nyomást.
   A tavaly készített tanulmányok szerint viszont a bolygó földterületeinek egyharmada pusztul, és a trópusi erdők egyre inkább szénforrásokként, mintsem karbonelnyelőkként viselkednek. A kutatók egyre aggasztóbb jelenségként kezelik a szokatlan időjárást, különösen az Északi-sarkvidéken, valamint a terméshozam szempontjából kulcsfontosságú méhek és egyéb beporzók populációinak hanyatlását – írta a 24.hu.