Aki éppen nem az oltásellenesség feltétlen és elkötelezett híve, fel sem tudja fogni, hogy a modern orvoslás e vívmányait miért is ellenzi valaki. Persze tudjuk a választ, az oltásoknak kockázatai is vannak, de tegyük hozzá ezek messze sincsenek nagyságrendvben ahhoz, mintha valaki egy megelőzhető betegségben, fertőzésben hal meg.

   Agyvérzésben meghalt egy hathetes csecsemő, a szülőket az ügyész szándékos emberöléssel vádolja. Az apa a hazai oltásellenes mozgalom egyik vezetője, aki meg akarta óvni a gyermekét, és ezzel is okozhatta a vesztét. A kötelező védőoltásoknak egyre több a kritikusuk. Kézről kézre jár azoknak az orvosoknak a neve, akik a vakcinák beadása nélkül is kiadják az igazolást – írta a Magyaridők.hu.

   A napilap azt is megírta, hogy kézről kézre jár azoknak az orvosoknak a neve, akik a vakcinák beadása nélkül is kiadják az igazolást.
Az Országos Epidemiológiai Központ keretében működő Oltást Követő Nemkívánatos Események elnevezésű szakbizottság a panaszokat, bejelentéseket folyamatosan vizsgálja. Az Oltásbiztonsag.hu honlapról letölthető adatokból kiderül, hogy az évente beadott 2-2,5 millió vakcina miatt átlagosan 0,01 százalék a vizsgálandó esetek száma. A többsége ennek oltási baleset: vagy duplán adták be az oltást, vagy elcserélték az oltóanyagot. Évente néhány haláleset is előfordul, ezekről rendre az derül ki, hogy vagy már meglévő betegség az oka, vagy véletlen időbeli egyezés történt.
   Az Emmi Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztályától kapott tájékoztatás szerint a magyar rendszer sajátossága abban rejlik, hogy az életkorhoz kötött védőoltások évtizedek óta kötelezőek és térítésmentesek. Az oltások a legtöbb európai országban alkalmazott vakcinával történnek.
   Mivel az európai országokban eltérő a védőoltásokra vonatkozó szabályozás és rendszer, nehéz az összehasonlítás. Egyes országokban a védőoltások kötelezők, azonban elmulasztásuk nem jár következménnyel, míg más országokban a jogszabályok ugyan kilátásba helyeznek következményeket, de ezeket nem érvényesítik. A 2016-ban kezdődött és jelenleg is tartó kanyarójárványban az elmúlt egy évben (2017. május 1. és 2018. április 30. között) 13 és fél ezer megbetegedést és 21 halálesetet jelentettek, a megfékezésére tett intézkedések tapasztalatai alapján több országban tervezik a rendszer szigorítását.
   A kanyaró visszaszorításához szükséges átoltottság eléréséhez azonban szankciókat is kilátásba kell helyezni; Franciaországban, Olaszországban és Németországban már tervezik, Szlovéniában és Romániában erről széles körű társadalmi vita kezdődött – olvasható a Magyaridők-hu írásában..