A felmérések szerint (hála a kormány gyűlöletpropagandájának), ma a legtöbben a menekültektől félnek Magyarországon, miközben a 2015 szeptemberében Budapesten feltorlódott tömeget leszámítva a legtöbb magyar ember egyáltalán nem találkozott menekülttel. De az emberek sorsa sokfelé egyre kritikusabb.

   Sivatagosodnak a talajok, 2050-re a világ termőtalajainak 90 %-a lesz érintett. A szűkös talajerőforrásokból eredő problémák akár 700 millió embert is arra kényszeríthetnek majd, hogy elhagyják lakóhelyüket – írta a Greenfo.hu az MTI híre alapján.

   Az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja közzétette az elsivatagosodást bemutató világatlasz új kiadását, amely szerint a népességnövekedés és a fogyasztási szokások változása minden korábbinál nagyobb nyomást gyakorolnak a Föld természeti erőforrásaira – közölte az uniós bizottság.
   A talajromlás jelenleg a földterületek több mint 75 százalékát érinti, 2050-re ez 90 százalékra nő. A probléma Afrikában és Ázsiában a legsúlyosabb. A talajromlás egyik fő oka a mezőgazdasági termelés további bővülése, amelynek gátat lehet vetni a meglévő mezőgazdasági területek terméshozamának növelésével, a növényi alapú étrend elterjesztésével, a fenntartható forrásokból származó állati fehérjék fogyasztásával, valamint az élelmiszer-pazarlás csökkentésével.
   A talajromlás és az éghajlatváltozás gazdasági költsége évente több tízmillió euró az Európai Unióban, e tényezők 2050-re hozzávetőleg 10 százalékkal csökkentik majd a terméshozamot, de Indiában, Kínában és Afrika szubszaharai régiójában a csökkenés 50 százalékos lehet.
   A világatlasz szerzői megjegyezték, hogy a felgyorsult erdőirtás miatt nehezebb lesz mérsékelni az éghajlatváltozás hatásait. A világatlasz abban segíti a döntéshozókat, hogy helyi szinten jobb válaszintézkedéseket hozzanak a talajvesztés és a talajromlás problémájára. A világatlasz konkrét példákat mutat be arra vonatkozóan, hogy az emberi tevékenység hogyan vezet állat- és növényfajok kihalásához, illetve hogy miként veszélyezteti az élelmezésbiztonságot, fokozza az éghajlatváltozást, és kényszerít végső soron tömegeket lakóhelyük elhagyására – írta a Greenfo.hu.