Közhelyszámba megy, hogy felelőtlenül bánunk az élővilággal, a természettel. Mert bár odaadóan ápoljuk kiskertünk fáit, növényeit, vagy ha lakótelepen élünk, hát cserepes virágainkat, gondoskodunk kutyánkról, macskánkról, aranyhörcsögünkről, közben igencsak elbánunk más élőlényekkel.

   A Földön ebben a pillanatban 7.6 milliárd ember él, ez pedig a teljes biomasszában szabad szemmel alig látható, mégis alapvetően meghatározza a bolygó élővilágát: nincs olyan természeti katasztrófa, ami az emberével összemérhető pusztítást végzett volna az emlősök között – írta a Qubit.hu.

   Az ember csak az élőlények tömegének 0.01 százalékát teszi ki, mégis ő felelős a vadállatok 83 százalékának pusztulásáért.
Egy friss, Ron Milo, a Weizmann Intézet biológusprofesszorának vezetésével megjelent kutatás szerint az emberi tevékenység következtében pusztult el a vadállatok 83 százaléka, miközben az emlősök tömegének 60 százalékát az ember által tenyésztett jószágok, legfőképp a sertések adják.
   A földi madarak 70 százaléka baromfi, ha pedig egyszer a jövő geológusai feltárják az antropocén kor (az ember korszaka) emlékeit, a leletek nagy része fosszilizálódott csirkecsontokból áll majd. A kutatás szerint az emlősök mindössze négy százaléka él vadon.
   Ugyancsak hatalmas pusztítást végzett az ember a növényvilágban is. Mióta az ember nekiment az erdőknek, körülbelül a növényzet felét élte fel, bár a növények még így is a biomassza 82 százalékát adják. Ha úgy nézzük, hogy ez azt jelenti, hogy 7500-szor több növény van a Földön, mint ember, a pusztítás mértéke még inkább szembeszökő.
   Milo szerint annak ellenére, hogy szeretjük úgy elképzelni az élővilág sokszínűségét, mint a mezőn szaladgáló zsiráfok, rinocéroszok és miegyebek tömkelegét, valóságosabb lenne korunkat tehenekkel és csirkékkel ábrázolni. Paul Falkowski, a Rurgers egyetem tengerbiológusa szerint mindez azt mutatja, hogy az emberek hihetetlen hatékonysággal képesek kihasználni a természetes erőforrásokat, Milo pedig arra figyelmeztet, hogy még a hétköznapi döntéseink is, mint például az, hogy csirkét vagy tofut választunk ebédre, mély nyomot hagynak a természetben – olvasható a szomorú tényekről a Qubit írásában.