Van, akinek csak egy-egy nagy mennyiségű étel, vagy ital elfogyasztása után ég a gyomra, mások napi rendszerességgel küzdenek a gyomorsav túltengésének cseppet sem könnyen elviselhető hatásaival. Ugyanakkor ezt a kellemetlen hatást könnyen lehet csökkenteni.

   A savközömbösítők régebben nagyon fontos gyógyszerek voltak a gyomorfekély kezelésében, ma már inkább csak a gyomorégés, és egyéb emésztési panaszok esetén szedik őket – olvasható a Webbeteg.hu oldalon.

   A savcsökkentők hatása egyszerű reakción alapul, vagyis hogy a gyomorsavat a gyenge lúgként viselkedő savcsökkentők közömbösítik, sót képeznek, ezáltal kevesebb lesz a sav, és így a gyomor bontóenzimjei is elvesztik a működőképességüket. Hatásuk attól függ, hogy az egyes vegyületek milyen mértékben oldódnak vízben (gyomornedvben), és hogy az őket alkotó ionoknak milyen élettani hatása van.
   Sok savcsökkentő hatóanyag van forgalomban. A legnépszerűbb a nátrium-hidrogénkarbonát (nátrium-bikarbonát, szódabikarbóna), ami percek alatt csökkenti a gyomorfájást.
   A sav közömbösítése során szén-dioxid keletkezik, amely gyorsítja a gyomor ürülését, másrészt viszont feszítő érzést, böfögést, vagy széltolulást okozhat. Ha túl sokat veszünk be belőle, túl sok nátrium szívódhat fel, ez pedig a szív- és vesebetegeknél, valamint a magas vérnyomás betegségben szenvedőknél problémákat okozhat. Amennyiben szedése alatt nagy mennyiségű tejet fogyasztunk, akkor a tej-alkáli-szindróma alakulhat ki, amelynek oka a nagy mennyiségű kalcium és nátrium bevitel. Tünetei a fejfájás, gyengeség, hányás, székrekedés, hasi fájdalom, kalcium-tartalmú vesekőképződés.
   Magnézium-oxid, és magnézium-hidroxid is alkalmazható savközömbösítőnek, gyorsan hatnak, viszont hashajtóhatásuk van. A magnézium-triszilikát és magnézium-karbonát savközömbösítő hatása lassabban alakul ki, viszont tartósabb. Minden magnézium-sóra jellemző, hogy csak kismértékben szívódnak fel, de veseelégtelenségben nagyon lelassul a kiürülésük, és ekkor mellékhatásként lelassíthatják a szív működését. Az alumínium-hidroxid bár gyenge savközömbösítő, mégis hasznos lehet savtúltengésben, mert a sósavval reakcióba lépve a képződő alumínium-klorid kocsonyaszerűen bevonja a gyomornyálkahártyát, és védi a sav károsító hatásától.
   Tévhit, hogy ezek a szerek korlátlanul szedhetők bármiféle orvosi ellenőrzés nélkül, ugyanis sok más gyógyszer hatását módosítják. Nagyon sok gyógyszernek gátolják a felszívódását azzal, hogy a bélrendszerben megkötik ezeket. Ilyen hatóanyagok például a szívelégtelenségre szedett szívglikozidok, a béta-blokkoló vérnyomáscsökkentők, a kinolon, tetraciklin és cefalosporin antibiotikumok, a csontritkulás elleni biszfoszfonátok, a koleszterincsökkentők, sőt még a H2-blokkoló savcsökkentők is. Emiatt legalább 2 órának kell eltelnie a két gyógyszer bevétele között. A nátrium-hidrogénkarbonátra jellemző, hogy például az acetilszalicilsav kiválasztását gyorsítja, így annak a hatása csökken. Ezt figyelembe kell venni aszpirin bevételekor, de annak is, aki acetilszalicilsav tartalmú vérhígítót szed – derül ki a Webbeteg.hu oldalon.
   A Vétó megjegyzése: aki a hatóanyagok alapján nem tudta azonosítani a gyógyszerét, vegye elő a gyógyszeres dobozban található tájékoztatót, azzal már könnyűvé válik a gyógyszer azonosítása.