Vélhetően nem járunk messze az igazságtól, ha kijelentjük, az emberek zöme nem tudja, hogy milyen a vércsoportja, pedig ez akár az életébe is kerülhet. A vércsoportrendszerek az emberi vért a benne megtalálható fehérjék alapján kategorizálják. Ma 29 ilyen rendszert fogad el a tudomány.

   Sok olyan helyzet állhat elő az ember esetében, amikor betegség, műtét, vagy baleset miatt szükség van az elvesztett vér pótlására. Erre eredményesen csak azután volt lehetőség, hogy Karl Landsteiner osztrák orvos, fiziológus és immunológus 1901-ben felfedezte az AB0 vércsoportrendszert.

   A tudós doktor 1930-ban orvosi Nobel-díjat kapott felismeréséért, vagyis, hogy nem mindegy, ki kinek a vérét kapja. Egy friss hír szerint emberi életek ezreit mentheti meg az a felfedezés, amellyel már 30 másodperc alatt meghatározható lesz a vércsoport – írta az Egészségkalauz.hu.
Mindenki számára fontos, hogy tudja saját vércsoportját és, hogy feltüntesse valahol legalább egy papíron iratai mellé tűzve. Ha ugyanis vérátömlesztésre van szüksége, pontosan kell tudnia az orvosi személyzetnek, hogy A, B, AB vagy O a vércsoportja.
   Ha más típusú vért kap, az abban található antigének immunreakciókat váltanak ki a szervezetből, amibe a páciensek bele is halhatnak. A véradási szabály szerint senki sem kaphat olyan vért, amiben számára idegen antigén található, ugyanis annak antitestjei megtalálhatóak az ő vérében, így kicsapódás jön létre. Emiatt a sürgősségi osztályokon főként csak O-ás típusú vért tárolnak. Ezt ugyanis biztonsággal lehet adni bárkinek, ebben nincsenek immunreakciókat kiváltó antigének.
   Egy súlyos balesetnél vagy életmentő műtétnél azonnal is szükség lehet vérre, de jelenleg 10-20 percet is igénybe vehet, mire a beteg vércsoportját azonosítják, és ehhez még hozzáadódik a vérminta szállítási ideje is. Ezeket a problémákat oldaná fel az a megoldás, amelyről a kínai Third Military Medical University katonai egyetem számolt be. A Hong Zhang vezette kutatócsoport egy egyszerűnek tűnő, de okos papírcsíkot fejlesztett ki. Ez a papírcsík valójában egy vérantitesteket és festékanyagokat rejtő teszt, amelyen három csík jelzi az A, B és D antigének jelenlétét vagy hiányát. A D antigénektől függ, hogy a vércsoportunk Rh+ vagy Rh-. A tesztcsík a rácsöppentett vértől zöldeskékre vagy barnára színeződik.
   A kutatók 3550 emberen tesztelték a csíkot, a mérési eredmények 99.9 százalékban pontosak voltak, és a vércsoport meghatározás sosem tartott 30 másodpercnél tovább. A tesztet különleges kiképzés vagy orvosi hozzáértés nélkül is elvégezheti bárki a rászorulókon, akár ott is, ahol nincs lehetőség vagy idő laborhasználatra.
   A kutatók szerint tesztcsíkjuk egy-két éven belül már kereskedelmi forgalomba is kerülhet – írta az Egészségkalauz.hu.