A 19. század végétől a második világháború végéig az akkori Magyarország területén a szegénység, a demográfiai mozgások, a nyers tej fogyasztása és a háborúskodás kedvezett a tuberkulózis terjedésének. A XX. század elején a tüdőtuberkulózis Magyarországon még a halálesetek negyedéért volt felelős.

   Egykor a nagyvilágban morbus hungaricus-ként, vagyis magyar betegségként ismert igen súlyos kór ellen 1954 óta a BCG-oltással minden újszülöttet beoltanak hazánkbn, mégis 2015-ben 107-en haltak meg e betegségben – írta a Pénzcentrum.hu.

   A rendszeres és mindenkire kiterjedő oltás ellenére 2015-ben 107-en, köztük 76 férfi és 31 nő halt meg Magyarországon tbc-ben. Ez amiatt történhetett meg, hogy a tbc-nek több formája van, a BCG-oltás felnőttkori hatásosságáról pedig megoszlanak a tudományos vélemények.
   A BCG-oltás Ferenci Tamás biostatisztikus védőoltás.blog.hu-n napvilágot látott írása alapján csak egy ideig hat megbízhatóan, de az az emberek számára pont a legkritikusabb időszak, amelynek idejére megvédi őket a tbc súlyosabb gyermekkori formáitól.
   Ez alapján az EU-n belül legrosszabb a helyzet Litvániában, Romániában és Lettországban, ahol 100 ezer lakosonként sorrendben 6,31, 5,44 és 4,7 ember halt meg 2015-ben tbc miatt. Az EU-s átlag ezzel szemben 0,85, a fent említett 107 magyarországi halálesettel pedig a mi arányszámunk 1,1, amellyel csupán a kelet-európai és baltikumi országokat előzünk meg, valamint Portugáliát – olvasható a Pénzcentrum.hu összeállításában.