Egy nappal ezelőtt arról írtunk, hogy a vészesen növekvő számú emberiség globális vízhiánnyal néz szembe, ha nem változnak meg a vízfogyasztási szokásai a fejlett országoknak. De nem csak az ivóvizünk fogy, fogynak a Föld tüdejének számító erdők is.
Az ENSZ jelentése szerint évi 15 milliárd fa tűnik el a Föld színéről, minden percben egy futballpályányi – írta az Inforstart.hu.
Minden percben egy futballpályányi erdő tűnik el a Földről, és velük együtt tűnek el az erdei állat- és növényfajok is. A nemzetközi erőfeszítések hatására azonban mérséklődött az erdőirtások száma – mondta az InfoRádiónak Plántek Lea, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének regionális kapcsolattartója, aki elmondta azt is, hogy az erdőirtás üteme lelassult, a kilencvenes években évente hét százalékkal csökkentek az erdőterületek világszerte, a 2010-2015 közötti időszakra ez három százalékra mérséklődött.
A haszonfa-kitermelés, az épület-, bútor-, fűrészáru-, tűzifa-, papírgyártás az erdőirtás egyharmadáért felel. A trópusi esőerdőket leginkább a mezőgazdasági területek térhódítása, a bányászat és az illegális fakitermelés veszélyezteti – mondta a rádiónak Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi projektfelelőse, aki még hozzátette, hogy az erdőirtás az állatfajok eltűnése és a klímaváltozás miatt is jelentős probléma. A világ oxigénellátásának ugyanis több mint 40 százaléka a trópusi esőerdőkből ered.
Magyarország területének közel 22 százalékát borítják erdők, legtöbb erdőségünk telepített és fakitermelésre szánt terület. A hazai erdőterület alig 2 százaléka számít az élővilág megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, 120 évnél idősebb erdőnek. Ódor Péter, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa szerint a klímaváltozás egyre nagyobb próbatétel elé állítja a magyarországi erdőket is. A szakember szerint sok fafajnál az egykori állományok felújítása akadályokba ütközik. A csemeték nem tudnak megfelelően növekedni, elszáradnak, elsősorban az aszályos időszakok miatt. Ez a gond már több helyen jelentkezik, például Zalában a bükkösök esetében. A fáknak az ellenálló-képessége is lecsökkent a szélsőséges időjárás miatt.
Az árnyat adó, párologtató fák védenek a városi hőszigethatás ellen is, és jelentősen csökkenthetik az energiafelhasználást: megfelelően telepítve 2-8 Celsius-fokkal hűthetik a városi környezet levegőjét, mintegy 30 százalékkal csökkentve a hűtési költségeket – írta az Infostart.hu.