Sokszor olvasunk olyan figyelmeztetéseket, amelyek szerint, ha kipusztulnak a méhek, amelyek számtalan növény beporzását vállalják magukra, éhínség sújtja majd az emberiséget. Az elmúlt napokban a beporzó fajok kerültek reflektorfénybe.

   A magányosan élő méhfajok szaporodását segítő természetvédelmi eszközök „méhecske hotelek”, vagy más néven „darázsgarázsok” elhelyezésére biztat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) – tudatta az MTI.

   Az MME szerdai közleményében a negatív környezeti hatások miatt mindinkább veszélyeztetett és csökkenő állományú beporzó rovarok védelmének fontosságára hívta fel a figyelmet. Az Európában élő mintegy kétezer beporzó rovarfaj többsége a méhek, ezen belül is a magányosan élő fajok közül kerül ki. Ezek a nem támadóhajlamú, bölcsőkamráikat partfalakba, talajba, korhadó fába mélyítő állatok nélkülözhetetlenek a vadon élő és a termesztett kultúrnövények beporzásában, amit a házi méhek egyedül nem képesek elvégezni – hangsúlyozzák a természetvédők. A magányosan élő méhek és számos hasonló életmódot folytató darázsfaj képviselői az emberek között élnek a kertekben, parkokban, iskolákban, óvodákban, lakótelepeken. Mindenhol ott vannak, ahol virágokat találnak. A méhek feltűnés nélkül, egyedül repkednek, és nem támadnak ok nélkül.
   Míg a házi méhek akár több tízezres kolóniáinak termetes faodvakra, vagy még inkább az ember által biztosított kaptárakra van szüksége, a magányos fajok ujjnyinál nem vastagabb lyukak védelmére bízzák utódaikat. Ezekbe a szűk járatokba a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak elsősorban megbénított hernyókat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a felhalmozott táplálék elfogyasztását követően bebábozódik, végül a kikelő kifejlett rovar kirágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét.
   Ilyen lakókamra biztosítható számukra az erkélyre, ablakpárkányra virágos balkonládák mellé is kihelyezhető méhecske hotellel. Ez lehet például 3-15 milliméter átmérőjű furatokkal lyuggatott tűzifa kugli vagy különböző vastagságú nádszálak kötege. A természetvédelmi eszköz által a rovarok jövés-menése akár centiméternyi távolságról megfigyelhető. Az MME által kidolgozott darázsgarázsoknak köszönhetően pedig még a lárvakamrák rejtett élete, a lezárt lárvabölcső is látható – olvasható az MME közleményében.