Olvashattunk már olyan regényt, amely a cseppet sem szép jövőben játszódik és e pompás világban olyan ember-állat géneket tartalmazó lényeket tenyésztenek ki, amelyek nagyon ellenállóak. Nos, más a képzelet és más a valóság, de úgy tűnik, kezdenek egymáshoz közelíteni.

   A Stanford Egyetem csapata a tavalyi disznó-ember hibrid elkészítésének eredményeit felhasználva, most egy bárány-ember hibridet hozott létre. A kísérlet eredményéről az AAAS texasi találkozóján tartottak először előadást – derül ki Aaas.confex.com cikkéből, amelyről az Arsratio.hu írt.

   A kutatók, ahogy az tavaly is tették, elmagyarázták, az ember-állat hibridek készítésének az a célja, hogy kiderítsék lehetséges-e emberi szerveket állatokban felnevelni, hogy azokkal később az emberekben lévő sérült vagy hibásan működő szerveket kicseréljék. Így a betegek szervezete nem vetné ki a szerveket, mivel azokat a saját sejtjeikből állítanák elő. A kutatók most azért használtak egy bárányt, mert annak szervei méretükben megközelítőleg azonosak az emberi szervekkel, és mert a bárányok lombikbeli megtermékenyítése könnyebb, mint a disznóké.
   A hibridek készítése az emberi őssejtek begyűjtésével kezdődik, amelyek még képesek bármilyen szervvé fejlődni. Ezt követően sertés vagy bárány embriókat gyűjtenek be és kikapcsolják a DNS-ük azon részét, amely normális esetben a kívánt szerv fejlődéséért lenne felelős. Az emberi őssejteket ezután beültetik az embrióba, amit visszaültetnek az embriót adó állatba. Így az emberi szerv, például egy máj az állatban nő fel helyettesítve az állati szervet.
   A kutatók megjegyezték azt is, hogy a kísérleti birka embrióban csupán a sejtek 0,01%-a volt emberi és a többi a birka sajátja volt. Egy tényleges szerv növesztéséhez azonban ennél a szervtől függően valószínűleg lényegesen többre lesz szükség, több mint egy százalékra is akár. Ezen felül eddig még az embriókat nem hagyták, hogy megérjék a 28 napnál idősebb kort.
   Az ehhez hasonló kutatások eléggé megosztóak. Az USA Nemzeti Egészségügyi Intézete például jelenleg nem ad állami támogatást az ilyen kutatásokra és a tudományos közösségben sokan úgy gondolják, ahogy egyre közelebb kerülnek azok a kutatások, amiknél már hagyni fogják felnőni az állatokat, úgy válnak majd egyre hangosabbá ezek az ideológiai ellentétek – írta az Aaas.confex.com cikke nyomán az Arsratio.hu.