Azt senki sem vitathatja, hogy igen nagy befolyással van az életünkre, gondolkodásunkra az internet, azon belül pedig a közösség oldalak hírfolyama. Sajnálatosan azt a nemzeti választások alkalmával már megláthattuk, hogy mire képesek az álhírgyárak. Például arra alkalmatlan embert is vezetővé tehetnek.

   Az álhírek gyártói névtelenek, láthatatlanok, de kártételük hatalmas, olyannyira, hogy akár ölhetnek is, vagy hatalmas járványokat indíthatnak el, például ha azt sulykolják, hogy a védőoltások károsak és a szülők ne oltassák be gyerekeiket, vagy önmagukat.
   

   A Ténygyár.hu arról írt, hogy az oltások minden idők legfontosabb tudományos vívmányának bizonyultak az idők során, hiszen milliók megbetegedését előzték meg, és parancsoltak megálljt a korábban halálos veszélyt jelentő járványoknak. Ugyanakkor e vívmányok veszélybe kerülhetnek a napjainkban egyre növekvő, az immunizálás iránt táplált bizalmatlanság, illetve az álhírek következtében, amelyek még a szakértői hangokat is könnyedén képesek elnyomni.
   Mindebben az az ijesztő, hogy tömegesen és drasztikusan romolhat az emberek egészségi állapota. Példa erre az Egyesült Államokban és Európa-szerte kitört kanyarójárvány vagy a Pakisztánban és Afganisztánban még mindig jelen levő gyermekbénulás. Vagyis fennáll a veszély, hogy korábban már gyakorlatilag felszámolt járványok térhetnek vissza a 2018-ban.
   Egy, a Wired.com-on megjelent cikk szerint már a Világgazdasági Fórum által jegyzett 2013-as Globális Kockázati Jelentés is digitális „futótüzeket” és az emberi egészséggel kapcsolatos hübriszt (jelentése: túlkapás, áthágás) emelte ki. Bár a digitális információterjedésnek vitathatatlanok az előnyei is, a fenti összefüggésben igen nagy veszélyforrást is jelenthet. Jól illusztrálja ezt a nemrégiben történt Zika- és Ebola-járványokat követő társadalmi, pénzügyi megrendülés is.
   Friss példa minderre a Facebookon terjedő tavalyi indiai oltásellenes kampány vagy a malajziai kanyaró és diftéria okozta halálesetek. Jól látható a szóbeszédek kitörésének és járványszerű terjedésének veszélye, amely további nehéz terheket ró az egészségügyi szakemberekre.
   Szembetűnő a jelenség, hogy az álhírekre való fogékonyság 2018-ban sem mutat csökkenést, és ez a tendencia a szakértőkkel és intézményekkel szembeni bizalmatlansággal hozható összefüggésbe. Amennyiben újabb nagy volumenű járvánnyal kell szembenéznünk, az az 1918-as spanyolnáthajárvány óta felhalmozott technológiai és egészségügyi tudásunk próbája is lesz – írta a Ténygyár.hu.