Egy verőfényes későtavaszi napon igazi élvezet a virágba borult, színpompás réteken sétálni, kertekben tartózkodni. A virágok látványa hozzánk tartozik, nélkülük elképzelhetetlen az életünk és nem csak a szépségük miatt. Nemrégiben kiderült, hogy minek is köszönhetjük a virágokat.

   Amerikai tudósok megfejtették, hogy hogyan hódították meg a Földet a virágos növények, amelyek a ma élő növények 90 százalékát teszik ki – számolt be a felfedezésről a BBC hírportálja.

   Több száz évmillióval ezelőtt a Földet a toboztermők és a harasztok uralták. Az első virágzó növények nagyjából 150 millió éve jelentek meg, majd gyorsan elárasztották a világ minden részét, a puszta zöldet harsány tarkasággá változtatva.
   Évszázadok óta folyik a vita arról, hogy mi a virágzó növények hihetetlen sikerének és sokféleségének titka. Charles Darwin gyalázatos rejtélynek nevezte, félve, hogy a váratlan hiányosság megkérdőjelezheti elméletét, az evolúció tanát. Simonon és a Yale Egyetemen dolgozó kollégája, Adam Roddy azt feltételezték, hogy a növény genetikai anyagának, vagyis genomjának a mérete lehet fontos.
   A kutatók a Kew-i Királyi Botanikus Kert által őrzött több száz növény – virágos és toboztermő és haraszt – adatait elemezték. Összehasonlították a genomjuk méretét olyan anatómiai jellegzetességekkel, mint a levélen lévő pórusok száma. Eredményeik erős bizonyítékkal támasztják alá, hogy a virágzó növények sikere és gyors elterjedése a genom méretcsökkentésének számlájára írható. A sejtmagban tárolt genom zsugorításával a növények apróbb sejteket hozhattak létre.
   A kisebb sejtek a szén-dioxid nagyobb mennyiségének felvételét tették lehetővé a fotoszintézis – vagyis a fény segítségével a szén-dioxid és a víz glükózzá és oxigénné alakítása – útján. A virágzó növények hatásfokukat úgy növelik, hogy leveleikbe egyre több eret és pórust építenek. A kutatók szerint csak a virágzó növények zsugorították a genomjukat, ez volt a szükséges feltétele a gyors szárazföldi elterjedésnek – derül ki a BBC közléséből.