A savanyú káposztát sokan szeretik, jó csak úgy magában is fogyasztani, miközben több, a magyar konyhára jellemző ízletes ételféleségnek is alapja. E kiváló zöldség fogyasztása ráadásul igen sok haszonnal is jár.

   A savanyú káposzta és annak leve tele van vitaminokkal és a bélrendszerre is jótékony hatással van. Tulajdonképpen egy multivitamin készítmény, amelyet már elődeink is használtak. Főzve, rakva, párolva, levesnek, salátának, vagy nyersen is gazdag vitamin és tápanyagforrás – írta a Webbeteg.hu.

   A savanyú káposzta fejes káposztából készül, az erjesztést sóval, vagy sós vízzel és kovásszal végzik 10-90 napig. A fejes káposzta C-vitamin tartalma igen magas, amelyet a savanyítás után sem veszít el, mint ahogy más, értékes összetevőit sem.
   A C-vitaminon kívül B1-vitamint, niacint és karotint iss bevihetünk fogyasztásával. Az ásványi anyagok közül pedig foszfor, kalcium, kálium, magnézium és nátrium található benne. Víztartalma is magas, tehát még a napi folyadékszükségletünk kiszámításakor is bízhatunk benne.
   Ha ez nem volna elég, 100 gramm káposzta mindössze 3,4 gramm szénhidrátot, 1,1 gramm fehérjét, 0,2 gramm zsírt és 2,47 gramm élelmi rostot is tartalmaz. A legjobb, a hagyományos eljárással készült savanyú káposzta, a boltban kapható legtöbbje sajnos már gyorsérleléssel készült. A savanyú káposztát ajánlott nyersen fogyasztani, de megfelelő főzéssel az elkészítés során is megőrizhetünk számos vitamint és ásványi anyagot belőle.
   A fejes káposzta tejsavtartalma nyersen is vetekszik a joghurtéval, savanyítás során pedig a káposztában található cukorból ugyancsak ez lesz. A tejsav azon kívül, hogy megakadályozza magának az élelmiszernek a rothadását, számos jótékony hatással is rendelkezik a bélrendszerre. A tejsavbaktériumok, vagyis laktobaktérumok elsősorban a vastagbélben fejtik ki a hatásukat, ugyanis a stressz, a fertőzések vagy az antibiotikum-kúrák után segítenek helyreállítani a felborult egyensúlyt.
   Az igazi titok azonban a magas rosttartalomában rejlik. A rostok úgynevezett nem felszívódó táplálékok. A növényi sejtek sejtfalát, vagyis a cellulózt az emberi szervezet nem tudja megemészteni, így a rostok tulajdonképpen kefeként működnek a bélben. Minden oda nem illő salakanyagot segítenek kipucolni. Így a savanyú káposzta fogyasztásával rendszeres és jó állagú székletre is számíthatunk.
   A savanyú káposzta levét sem kell a csapba öntenünk ugyanis ez a bélrendszer seprűje, már napi egy deci elfogyasztása is erősíti a bélflórát és megsemmisíti a káros baktériumokat, a májat is tehermentesíti, C-vitamin tartalma pedig szintén magas.
   Főzéssel ugyan veszít a C-vitamin-tartalmából, de még mindig marad benne. Ügyeljünk tehát arra, hogy ne fűzzük túl, hiszen annak egyébként sincs semmi értelme, a káposzta úgy jó, ha ropog. Nem árt azért odafigyelni a káposztából készült ételek – ahogy magában a savanyú káposzta is – nehéz eledelek, ezért epebetegek csak óvatosan fogyasszák. Az emésztőrendszeri betegségben szenvedőknek, epebetegeknek, haspuffadásra hajlamosaknak ez a savanyított eledel problémákat is okozhat, éppen az élelmirost- és illóolaj tartalma miatt. Egy-egy fogás utáni teltségérzetet és puffadást azonban nem ez a két összetevő okozza, hanem a hozzáadott zsiradék és füstölt húsok – derül ki a Webbeteg.hu írásából.