Az elmúlt évtizedekben volt időszak, amikor divat volt eljárni aerobikedzésekre, vagy otthon videó, esetleg hangkazetta irányításával végezni a gyakorlatokat. Akkor csak a zenére végzett mozgás és a fittség öröme vezette az embereket, arra nem is gondoltak, hogy az agyuknak is jót tesznek.

   Egy új ausztrál kutatás szerint az aerobikgyakorlatok javíthatják a memóriát és segíthetnek az agy egészségének a megőrzésében is, ahogy öregszünk – írta az Arsratio.hu a Sciencedirect.com-ban megjelent tanulmányra hivatkozva.

   A Nyugat Sydney Egyetem Nemzeti Intézet a Kiegészítő Gyógyászatért és a Manchester Egyetem Pszichológiai és Mentális Egészség Részlegének közös csapata azt vizsgálta, hogy az aerobiknak milyen hatása van hippokampusz – az előagy egy része, az emberben, a halántéklebeny csúcsában, a hatrétegű agykéreg alatt található képlet – agyi területre, amely többek között a memóriafolyamatokért is felelős.
   Az agyunk egészsége csökken a korunk előrehaladtával és 40 éves korunktól kezdve évtizedenként átlagosan 5%-al zsugorodik. Korábbi egereken és patkányokon végzett kutatások már utaltak rá, hogy a fizikai gyakorlatokkal növelhető a hippokampusz mérete, azonban az új bizonyítékokig ezt embereknél nem sikerült igazolni.
   A kutatók szisztematikusan átvizsgálták 14 klinikai vizsgálatban összesen 737 ember agyi felvételeit aerobik programok vagy kontroll körülmények előtt és azt követően. A vizsgált egészséges és mentálisan beteg emberek kora 24 és 76 év között mozgott és az átlag 66 év volt.
   A kutatók által a vizsgálatokban használt gyakorlatok között volt álló kerékpározás, gyaloglás és futópadon való futás. (Itt jegyezzük meg, hogy bár a többség által ismert aerobikot említi, valójában a rendszeres, sportszerű, aerob, vagyis elegendőmennyiségű oxigén mellett végzett mozgásokra vonatkozik a tanulmány). A programok hossza 3 és 24 hónap között váltakozott heti 2-5 alkalommal. Összességében a tanulmány eredménye az, hogy a gyakorlatok nem voltak hatással a hippokampusz térfogatára, viszont a terület bal oldali részének lényegesen nőtt a mérete. A kutatók szerint a tanulmány az eddigi egyik legmeggyőzőbb bizonyítékkal áll elő arra, hogy a testmozgás jót tesz az agy egészségének.
   A kutatók szerint más az egészséges öregedést előtérbe hozó módszerekkel kiegészítve az eredmények szerepük lehet a korhoz köthető neurodegeneratív betegségek, mint az Alzheimer kór, megelőzésében. Azonban még további kutatásokra van szükség, hogy ezt ténylegesen beigazolják.
   Meglepő módon a testmozgás az egyike a nagyon kevés bizonyított módszernek, amelyekkel megőrizhető az agy egészsége az öregkorban is – derül ki a Sciencedirect.com-ban megjelent tanulmányból.