Valljuk meg, a legtöbben igencsak irtóznak az egerektől, pedig e kis rágcsálók, oly sok kedves rajfilm aranyos figurái ősidők óta kísérőink, és nehéz megszabadulni tőlük. Pedig számtalan hasznuk is van, például a gyógyszerkutatásban is szerepet játszanak, ahogy múltunkra is rávilágítanak.

   A kutatók egérmaradványokat vizsgálva jöttek rá, hogy eleink jó ideig váltogatták életmódjukat – írta a National Geographic.

   Ahogy a természettudományokkal foglalkozó portálon olvasható, őseink mintegy tízezer éve telepedtek le és kezdtek földet művelni, bár vadászó-gyűjtögető életmódjukhoz még vissza-visszatértek az idők során. A kutatók egérmaradványokat vizsgálva jöttek rá, hogy eleink jó ideig váltogatták a kétféle életmódot. Kiderült ugyanis, hogy a közel-keleti Natúf-kultúra (egy mezolitikus eredetű, közel-keleti régészeti kultúra, amely a palesztinai Kebara-kultúrát váltotta fel, nagyjából i e. 11000 és i. e. 9300 között) egyes korszakaiban többször is megváltozik az emberi eredetű leletanyag közelében talált egércsontleletek fajösszetétele.
   Amikor több volt környezetében a házi egér, a letelepedett ember valószínűleg földet művelt és gabonát raktározott; azokban az időkben, amikor vadon élő makedón egérből volt több a leletanyagban, egy időre alighanem visszatértek a vadászathoz és a gyűjtögetéshez – írta az Ng.hu.